MOK: a többnyelvű oltási igazolás kiadása hatósági, és nem orvosi feladat
A többnyelvű oltási igazolás kiadási protokollja problémákat vet fel az orvosi kamara szerint, ezért állásfoglalást kértek a belügyminisztertől, és megoldási javaslatokat is tettek.
Számos jelzés érkezett tagjainktól, amelyek a külföldre utazással kapcsolatos, többnyelvű oltási igazolások kiadásával kapcsolatos problémákat részletezik – írja Pintér Sándor belügyminiszternek címzett levelében a Magyar Orvosi Kamara.
A Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) tájékoztatása szerint az utazni vágyók az angol nyelvű igazolást az oltóorvosuktól, vagy a háziorvosuktól kérhetik. Ezen felül az Ausztriában és Németországban dolgozók számára német nyelvű igazolás kiadása is szükséges lehet.
A MOK leszögezi: az igazolás kiadása semmiféle orvosi közreműködést vagy szakvéleményt nem igényel, pusztán hatósági jellegű igazolási tevékenység, nem egészségügyi szaktevékenység. Szerintük a bevezetett eljárásrend az alábbi problémákat veti fel:
- Az oltópontokon dolgozó orvosok elérhetősége nem ismert az oltottak számára, sokszor nem is az adott intézmény munkavállalói közé tartoznak, így ezt az igazolást a legtöbb esetben nem ők fogják kiadni, hanem a háziorvosok.
- Az egészségügy újraindítása és az oltási feladatok fenntartása mellett az igazolás kiadása a háziorvosi és az oltópontokon fellépő eddig is magas adminisztratív terheket a nyaralási szezonban extrém és szakmailag indokolatlan módon növeli.
- Amennyiben ez nem finanszírozott egészségügyi tevékenység (hasonlóan a táboroztatási és egyéb igazolásokhoz), a háziorvos díjat kérhet az igazolás kiadásához. Amennyiben mégis a NEAK finanszírozza, milyen finanszírozási kódon kell az orvosnak jelenteni az ellátást?
A probléma megoldására javaslatokat is tesz a kamara:
Az EESZT tartalmazza az igazolás kiadásához szükséges összes adatot strukturált adatbázisban és formában. Ennek megfelelően az igazolás egységesen, személyes közreműködés nélkül tetszőleges nyelven generálható és kiadható.
Javasolják, hogy a többnyelvű oltási igazolás automatikusan készüljön el, és kerüljön be a személy EESZT dokumentumtárába, amelyet szabadon bármikor letölthet az, akinek van Ügyfélkapu hozzáférése. Ez megoldja a hitelesítés kérdését is. Akinek nincs elektronikus hozzáférése, annak a kormányhivatal ki tudja küldeni postai úton az igazolást az egyéb okmányokhoz hasonló módon.
Amennyiben az automatizálás túl nagy terhet jelentene, úgy ez megoldható – egyéb hatósági igazolásokhoz hasonlóan – az ügyfél kérelmére is, aki az Ügyfélkapun jelezheti, hogy szüksége van ilyen igazolásra.
A javasolt eljárás előnye, hogy nem igényel különösebb informatikai fejlesztést, automatizálható, és nem jelent adminisztratív többletterhet az egészségügyi ellátórendszer számára.
A fentiek alapján a MOK azt kéri a belügyminisztertől, hogy az alapellátást mentesítsék ez alól a nem egészségügyi feladat alól.
