hirdetés
2024. november. 21., csütörtök - Olivér.

Mivel járhat a kata-szigorítás az egészségügyben?

Becslések szerint tíz-húszezer munkavállalót érinthet az adószabályok szigorítása csak az egészségügyben, írja a Népszava.

A kórházak a műtőkben vagy az egyéb területeken meglévő orvos-, illetve nővérhiányt enyhítették úgy, hogy vállalkozásoktól bérelnek szakembereket. A szolgáltatásközvetítők viszont jellemzően katás alvállalkozókat foglalkoztatnak, akik viszont szeptembertől már nem adhatnak számlát vállalkozásnak, kórháznak. Ez elsősorban olyan területeket érint mint például az ápolás, a radiológiai távleletezés, a szakrendelések, valamint az orvosi ügyeletek ellátása.

Eddig ugyanis élt az a lehetőség, hogy a szolgálati jogviszonyban lévő orvosok, ápolók pihenőidejük terhére katás vállalkozóként egy másik állami kórházban, szakrendelőben is vállaltak munkát. Hogy ezek léte mennyire fontos az egészségügyi működtetésében, jelzi, hogy éppen e hónap elején engedélyezte egy újabb félévre az ilyen közreműködői szerződések fenntartását az Országos Kórházi Főigazgatóság. De nemcsak az állami szférában fontos ez, a nagy magánegészségügyi szolgáltatók is zömében valamilyen vállalkozói jogviszonyban foglalkoztatják az orvosokat.

– Ha a kata-szigorítást nem követi érdemi bérrendezés a szakdolgozói körben, akkor még annyian sem fognak betegágy melletti munkát vállalni, mint ma – közölte a lappal Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet elnöke. Ha egy nővérnek a másod-, harmadálláshoz az eddig katás-vállalkozásából ki kell lépnie, akkor a munkaadójának 13,5 százalékkal, azaz a szociális hozzájárulási adóval máris nő a bérköltsége, a dolgozónak pedig 35 százalékkal az adóterhe. Ez önmagában jelentősen drágítja a munkaerőt az intézmények számára. A katával eddig munkát vállalók is mondhatják azt, hogy így már nem éri meg a szabadidejük terhére plusz feladatot vállalni a rendszerben.

Azaz nemcsak hogy drágább lesz a munkaerő, de nem is lesz szabadon elérhető szakember.

– Az állami intézményeknek mindez jelentős költségnövekedést okoz, azaz a 30 napon túli adósságok megindulnak felfelé – magyarázta a következményeket egy kórházi vezető.

Tíz-húsz ezerre becsülte Ruszin Zsolt, a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke az egészségügyben katázók számát. Mint mondta: a kiskeresetű egzisztenciákat sújtja majd leginkább a változás. Akiknek a bevétele nem több havi félmilliónál, azoknál 60 százalékos adóemeléssel jár a kata-ból való kényszerű kilépés.

A teljes információ

 

(forrás: Népszava)

cimkék

Könyveink