Tudomány
Mivel foglalkoznak ma az idegtudósok? I. rész
Visszatekert idő
.jpg)
„Ma sem tudjuk, mire jó az alvás és az álmodás – mondja Détári László, az ELTE Neurobiológiai Tanszékének vezetője –, de óriási változások mutatkoznak abban, ahogyan az alvás alatti agyműködést értelmezzük. A közelmúltban az is kiderült, hogy nemcsak a gyors szemmozgásos alvásban van álom, hanem a mély álomban is, ám ezek mások: racionálisabbak és irányíthatóbbak.”
„Jelentős lépés volt az up and down (fel és le) váltakozás felfedezése: a mély alvás közben az agykérgi neuronok időnként hiperpolarizálódnak, inaktiválódnak, máskor az éber állapothoz hasonló mértékben aktiválódnak. Ezeknek az állapotoknak a váltakozása az EEG-ben nagy, lassú hullámokként jelenik meg. Azt még nem tudjuk, mire jó ez a lassú kérgi ritmus – folytatja az alváskutató –, de alvásmegvonás után a hullámok mérete, gyakorisága jelentősen megnő, vagyis kapcsolatban vannak az alvás funkciójával, ezért jó lenne megérteni, hogyan keletkeznek.” Détári László sejtszinten kutatja a biológiai óra működését, kidolgozta az egysejt-aktivitás mérésének és az EEG összekapcsolásának módszerét. Megállapította: valahányszor az EEG-ben megjelennek a nagy, lassú hullámok, lecsökken a biológiai óra aktivitása, vagyis a szabályozott folyamat visszahat az órára, ami őt szabályozza. „Ez olyan, mintha a családtagok, akiknek az életére hat a falióra, amikor elmennek előtte, vissza is tekernék az óra mutatóit, azaz visszahatnának az időre” – teszi hozzá a neurobiológus.
Viszonylag stresszmentesen meg lehet oldani, hogy egy patkányt ne hagyjunk aludni (forgó korongra tesszük, amelyről, ha a patkány elalszik, a vízbe kerül, ezért az állat felébred). Húsz nap múlva az állat, amelytől megvonták az alvást, meghal. Úgy tűnik, az energiaháztartás borul fel az alvásmegvonás miatt. Megnő a testhőmérséklet beállítódási pontja: a kísérleti állat nagyobb testhőmérsékletet „szeretne” elérni, de nem sikerül neki. Elkezd többet enni, de megnő a hőleadása, végül lehűl, és ismeretlen okból meghal.
„Azt mi is tapasztaljuk, hogy kialvatlan állapotban fázékonyak vagyunk, és jól ismert tény, hogy az alvás- és a táplálkozásszabályozás összefügg, azonban míg más homeosztatikus szabályozás során mindig szerepel egy hibajel, például leesik a vércukorszint, olyasmit nem érzünk, hogy nem megfelelő a memórianyomok rögzítése vagy csökkenteni kéne agyunk energiafelhasználását, és ezért aludnánk el. Az agy energiafogyasztása különben is minimális mértékben csökken alvás alatt, általában az összes energiafogyasztás ötödét teszi ki, és intenzív gondolkodás alatt sem nő számottevően – a csokievésnek vizsgaidőszakban más funkciója van tehát: a jutalmazás” – magyarázza az ELTE tanára, és hozzáfűzi: érdekes fejlemény az idegkutatásban, hogy különböző hormonok új szerepkörben tűntek fel. Az eredetileg bélhormonként ismert kolecisztokinin (CCK) az agyban az éberség csökkenésével járó jóllakottság-szindrómát váltja ki, közreműködik a fájdalomérzékenység szabályozásában, segíti az opiáttolerancia kialakulását, az oxitocin pedig (amely a CCK-val ellentétben gátolja az opiáttolerancia létrejöttét) az idegtudományok társadalmi vetületeivel foglalkozók számára vált izgalmassá: kiderült, hogy neuropeptidként részt vesz az emberek közötti kötődés és bizalom kialakításában.
Kazai Anita, Medical Tribune
