Mit kell tudni a bécsi kórházszövetségről?

A Fővárosi Önkormányzat főpolgármester-helyettese, Horváth Csaba szerint Budapest egészségügyi intézményeit a Bécsi Kórházszövetséghez tartozó kórházak mintájára egy intézménnyé tömörítenék. A bécsi megacentrumhoz jelenleg 13 nagy kórház és 11 geriátriai központ tartozik; az intézményben 32 ezer orvos, nővér, szakdolgozó évente négyszázezer beteget lát el.

A kitűnően szervezett osztrák egészségügyi rendszer a tartományi illetékességen alapul, a struktúra azonban országosan elfogadott mintát követ. A kórházak esetében ennek központi eleme a közintézményeket, az állami tulajdonú gyógyítási és ápolási létesítményeket tömörítő egyesülés. Ide folyik be a Társadalombiztosítók Főszövetségétől az állami (községi, tartományi) tulajdonú kórházakra, ápolási intézményekre szánt összeg, amelyet azután a tulajdonos (a szövetség, a tartomány, a város, a község) saját költségvetésből kiegészít.
   Ausztriában 150 közkórház és ápolási intézet működik. Finanszírozásuk az egészségügyi költségvetést 8 milliárd euróval terheli. A társadalombiztosítás a kórházi alap 7,7 milliárdos költségvetésébe évi 3,3 milliárdot fizet be.
  Az ausztriai egészségügyi finanszírozási rendszer hat kórháztípust ismer. A községi (városi) kórház fenntartója a település, a tartományi kórházak költségeit a helyi kórházi struktúraalap állja. A baleseti kórházak gazdája a baleset-biztosítási szövetség, a rendi, illetve a közhasznú magánkórházak szövetségi segítséget is kapnak, hiszen részei az egészségügyi rendszernek. A hatodik kategória a kivétel: a „nagyok”, a bécsi Általános Kórház (AKH), a grazi és innsbrucki egyetemi klinika vegyes finanszírozású, a szövetség, az érintett tartomány és község (város) közösen vállalja a költségeket.

 A mintakórház
 A bonyolult rendszer működésének részletei tartományonként némiképp eltérőek. A tartományi jogú fővárosban a Bécsi Kórházszövetséghez (KAV) 13 nagy kórház és 11 geriátriai központ tartozik, ahol 32 ezer foglalkoztatott évente 400 ezer fekvőbeteget lát el. A szövetség költségvetése évi 2,4 milliárd euró: 42 százalékát Bécs város, a többit a Társadalombiztosítók Főszövetsége fizeti; 2002 óta a Kórházszövetség gazdasági vállalatként működik, melyhez négy alvállalat tartozik. Az igazgatóság feladata a koordináció, a szolgáltatások biztosítása, a betegellátásban ténylegesen szerepet játszó három alrészleg munkájában jelentkező átfedések megszüntetése. E három alvállalat: a bécsi kórházak, a bécsi ápolási intézmények és az Általános Kórház. Utóbbi méretei és jelentősége miatt kap külön besorolást. Az AKH ugyanis Közép-Európa legnagyobb kórháza. Az AKH 27 egyetemi klinikát, 8 intézetet, 49 klinikai osztályt, 61 általános, illetve 323 speciális ambulanciát foglal magában.
  A közkórházak mellett Bécsben további 24 kórház, számos klinika, szanatórium működik. Ezek magánintézmények: közülük néhány a betegségbiztosítási pénztár tulajdona, másokat egyházak, magáncsoportok, humanitárius szervezetek tartanak fenn. Szolgáltatásukat azok vehetik igénybe, akik vagy kifizetik az ottani ellátást, vagy a kötelező biztosítás mellett kiegészítő biztosítással is rendelkeznek.

 Miért mi jár?
 A kórházi működés jobb megértéséhez szükséges az ausztriai kötelező társadalombiztosítás ismerete. A kötelező járulékot a lakosság 98 százaléka fizeti. Kilenc tartományi és nyolc ágazati (nem magán) biztosító van (vasutasok, mezőgazdasági munkások, közalkalmazottak stb.): valamennyit átfogja a Társadalombiztosítási Főszövetség (Hauptverband der Österreichischen Sozialversicherungsträger). A pénztárak a biztosításból befolyt pénzekből és a kórházi alapba történő befizetésekből fedezik a velük szerződésben álló orvosokat, valamint a gyógyszertámogatást. A pénztárak veszteségesek.
  A kórházi kezelés – beleértve a szükséges műtéteket – minden biztosítottnak ingyen jár. Az ellátásért azonban napidíjat számolnak fel: ez jelenleg 10,25 euró, amely szociális rászorultság (667 eurónál alacsonyabb havi jövedelem) esetén 8,11 euróra csökken. A nem olcsó, havi mintegy 200 euróba kerülő kiegészítő biztosítással rendelkezők helyett ezt az összeget a magánbiztosító fizeti. Emellett joguk van maximum kétágyas szobára, jobb minőségű étrendre. Választott orvosuk operálhatja őket bármely közkórházban is. A pluszköltség a magánbiztosítót terheli; hálapénz nincs. Ha a kiegészítő magánbiztosítással rendelkező kórházi tartózkodása idején nem veszi igénybe a neki járó kedvezményeket – mert elégedett a kapott háromágyas szobával és nem tart igényt különleges kosztra – napidíjat kap vissza. Az összeg a biztosítástól függően akár napi 60 euró is lehet. A kórház – a magánkórház is – az alapellátást a kötelező biztosítás terhére nyújtja, az egyéb költségeket a magánbiztosítónak számolja el. A gyakorlat az, hogy a kórházak ezeknél a betegeknél igyekeznek minél több és minél költségesebb vizsgálatot elrendelni, hiszen azt a magánbiztosító megtéríti. Ennek megfelelően a tapasztalat szerint még a hangnem is más az ilyen betegekkel – vagyis a jó működés árnyoldala egyfajta kétsebességes rendszer.
  A finanszírozási rendszer csapdája A pénztárak legnagyobb gondja a kórházi és a gyógyszertámogatási költségek növekedése. A 8 millió osztrák 32,8 százaléka legalább évente egyszer „befekszik valamelyik kórházba”, ami évi 20 millió kórházi éjszakát jelent. A magas arányszám nem az osztrákok rossz egészségi állapotával magyarázható, sokkal inkább azzal, hogy erre a kórházi tartózkodásra lehetőség van, ugyanis a jelenlegi finanszírozási rendszer nem ösztönzi az intézményeket a beteg mielőbbi elbocsátására. A szolgáltatók számára a befekvő beteg ugyanis további bevételi lehetőséget jelent: a kiegészítő biztosításoknak köszönhetően sokan olyan vizsgálatokat „végeztetnek el” a kórházi tartózkodás alatt, amelyeket inkább a járóbeteg-ellátásban kellene. Nemegyszer külső vizsgálatra küldik a beteget magánrendelőbe, hogy aztán az ottani leletet a további kórházi kezelésnél használják fel. Ez dupla költség: ilyenkor az orvos is elszámol a biztosítóval. Szakemberek szerint a kórházi tartózkodás 10 százalékos csökkentése országosan csaknem 3 milliárd eurós megtakarítást jelenthetne.