2024. december. 23., hétfő - Viktória.
hirdetés
hirdetés

Mit adhat nekünk az Antik orvoslás?

Nem mindennapi könyvbemutatóra készülnek Pécsett februárban: az eredeti német kiadást követően két évvel az Oriold és Társai Kiadó gondozásában magyarul is megjelent Florian Steger Antik orvoslás című orvosetikai forrásgyűjteménye, amelynek apropóján a szerző előadást is tart a Pécsi Tudományegyetemen.

A Bajnok Dániel és Németh György fordításában, a magyar szövegeket illetően Kelenhegyi Péter szerkesztésében napvilágot látott könyv a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének ajánlásával, az Ulmi Egyetemmel együttműködésben készült el.

Már az Előszóban előkerül a kérdés, melyre a mű válaszolni kíván: miért nem lehet végleges választ adni az olyan etikai kérdésekre, amelyek az önrendelkezés kapcsán merülnek fel egy orvosi beavatkozás kockázatainak és előnyeinek értékelése során, vagy a társadalmi igazságosság központi jelentősége kapcsán. Ezekre konkrét válaszlehetőségeket kidolgozni fontos, nehéz, vonzó feladat, aki azonban erre vállalkozik, az csak a normák történeti alakulása és e kérdések kontextusa ismeretében válhat alkalmassá a feladatra. Nem volt ez másként a szerző esetében sem: az ókori orvoslás tanulmányozása során jutott el először az orvostudomány történetének, elméletének és etikájának nagy szakterületeihez, amelyeknek kezdetei az ókorba nyúlnak vissza.

A forrásgyűjtemény a történelmi összefüggések világossá tétele érdekében kronológiailag széles ívet ölel át, az első civilizációktól kezdve Mezopotámián, Egyiptomon, a talmudista, hellén és római orvosokon át Bizáncig, majd az arab és a középkori orvoslásig. Az Antik orvoslás hiánypótló, összegző műnek számít magyar fordításban, eredeti forrásszövegekkel. Hogy mi mindent tudhatunk meg belőle, annak felvillantására álljon itt néhány részlet a könyvből (a kiadó engedélyével – k. a.).

*

„Az ókori Keletről (...) számos impulzus jutott el Hellászba, és ezek hatással voltak az orvosi elmélet és gyakorlat kezdeteire. Az ékírásos szövegek azt mutatják, hogy a gyógyító mesterség apáról fiúra szállt. Később ugyanezt feltételezik a görög orvosok képzéséről is, mint azt Aszklépiosz családjának nevezetes esete is igazolja. E gyógyító képzés pontos tartalmáról keveset tudunk, azt viszont megalapozottan állíthatjuk, hogy létezett egyfajta korai orvostudomány Mezopotámiában, amely a babilóni orvosi tanítás alapját képezte, és amely később hozzájárult a talmudi orvoslás megalapozásához.

Egyrészt vannak mágikus elemek és eljárások a hagyományban. A Kr. e. I. évezredből ránk maradt egy 40 agyagtáblát megtöltő ékírásos kézikönyv a prognózisról és a diagnózisról. Ezt széles körben használták az ókori Közel-Keleten. (Labat 1951; Scurlock 2014: 13-271). A könyv felépítése mutatja, hogy a mágikus és az empirikus-racionális elképzelések milyen szorosan kapcsolódtak egymáshoz.”

*

"Hammurapi óbabiloni uralkodó híres törvénykönyvgyűjteményt állított össze a Kr. e. 18. században. Hammurapi törvénykönyve a legrégibb orvosi tartalmú jogi forrás, amely tanúsítja, hogy az orvosnak fontos szerepe volt a korai mezopotámiai társadalomban. A több mint 280 paragrafusból álló törvénykönyből kiviláglik a mágiától távol álló gyakorlat. Még az orvosi szakmákban elkövetett műhibákért is büntetéseket szabtak ki, és az orvosi honoráriumra vonatkozó irányelveket is rögzítették."

*

"A múmiák csak korlátozottan használhatók az egyiptomi orvostudomány történetének forrásaként. (...) Imhotepnek emberfeletti képességeket tulajdonítottak, és – a görög Aszklépioszhoz hasonlóan – a gyógyítás istene lett. Azt is tartották róla, hogy a beteget álmában, azaz inkubáció révén gyógyítja."

*

"A koptok, akik az ókori egyiptomiak közvetlen utódai voltak, többek között az egyiptomi orvoslást is átmentették a korai keresztény Egyiptom számára (Kolta 2007; Richter 2016)."

*

"A betegség és a gyógyulás az Ószövetségben theurgikus felfogás szerint értendő (a theurgia /ógörög: θεουργία , theourgía/ Isten vagy az istenségek közvetlen beavatkozásának kieszközlése emberi közvetítéssel), hiszen egyedül Istennek van hatalma arra, hogy egészséget adjon vagy elvegye azt (Thompson 2018: 202-203)."

*

"Az Újszövetségben Jézus nem >>isteni orvos<< – csak a késő Ókorban alakul ki a Christus medicus metafora."

 

 

 

Meghívó

 

Prof. Dr. Florian Steger: Antik orvoslás (bevezetés és forrásgyűjtemény) című könyvének magyarországi bemutatóját 2024. február 22-én (csütörtökön), este 6 órakor, a PTE ÁOK Elméleti Tömb I. emeletén, a dékáni tanácsteremben tartják. Az Ulmi Egyetem Orvostörténeti Intézet igazgatójának munkáját (Antike Medizin: Einführung und Quellensammlung; Anton Hiersmann Publishers, 2021) magyarul az Oriold és Társai Kiadó adta ki. A könyv az előadások után megvásárolható, a szerző dedikálja.

 

Megnyitó:

Prof. Dr. Nyitrai Miklós DSc (MTA) a PTE ÁOK Orvosi Fakultás dékánja

Prof. Dr. Florian Steger: Medicine in the Antiquity: a vibrant & living legacy

Prof. emeritus Molnár F. Tamás DSc (MTA): Hyppocrates and the Mesothelioma: the future of the past.

MedicalOnline (k. a.)
a szerző cikkei

hirdetés

Könyveink