Mirelit csirke és a befagyott konfliktus
2006. augusztus 01. 00:00
Befagyott konfliktusnak nevezik a nemzetközi politikai zsargonban az egykori Szovjetunió utódállamai között főként etnikai okokból kialakult válságokat, mint például a Hegyi Karabahért folyó marakodást Örményország és Azerbajdzsán között, vagy a Moldávia területén fekvő Dnyeszteren túli terület elszakadási kísérletét. A jelző a konfliktusok megoldásának pillanatnyi reménytelenségére utal, és természetesen annál nagyobb az uniós elvárás a válság rendezésére, minél közelebb fekszik a terület az Európai Unió határaihoz.
A moldáviai probléma szerfölött kényes, mert két olyan országot érint, amelyek célja az uniós tagság, még ha ennek a realitása – főként Ukrajna esetében – igen csekély is. Moldávia méreténél fogva esélyesebb, de fölkészületlensége miatt még jó ideig nem tekintik tagjelöltnek; az egy főre jutó GDP alapján Európa legszegényebb országa. A térség egyébként is megannyi gondot jelent az EU-nak: a szervezett bűnözés, az ember- és kábítószer-kereskedés melegágya mindkét állam. A Dnyeszteren túli szakadár köztársaság (DTK) részben maga is tehet erről. Politikailag azért, mert élvezi a Kreml támogatását: az 1400 fős orosz katonaság kivonását Moszkva évekkel ezelőtt megígérte, teljesítésének 2002-es határidejéről azonban elfeledkezett. Gazdaságilag pedig, mert az egyoldalúan önállónak kikiáltott terület nem ismer se adót, se vámot, és az ezt kihasználó nemzetközi bűnszövetkezetek busás haszonnal kereskednek a térségben – a helyi politikai elit tevékeny részvételével.
A moldáviai probléma szerfölött kényes, mert két olyan országot érint, amelyek célja az uniós tagság, még ha ennek a realitása – főként Ukrajna esetében – igen csekély is. Moldávia méreténél fogva esélyesebb, de fölkészületlensége miatt még jó ideig nem tekintik tagjelöltnek; az egy főre jutó GDP alapján Európa legszegényebb országa. A térség egyébként is megannyi gondot jelent az EU-nak: a szervezett bűnözés, az ember- és kábítószer-kereskedés melegágya mindkét állam. A Dnyeszteren túli szakadár köztársaság (DTK) részben maga is tehet erről. Politikailag azért, mert élvezi a Kreml támogatását: az 1400 fős orosz katonaság kivonását Moszkva évekkel ezelőtt megígérte, teljesítésének 2002-es határidejéről azonban elfeledkezett. Gazdaságilag pedig, mert az egyoldalúan önállónak kikiáltott terület nem ismer se adót, se vámot, és az ezt kihasználó nemzetközi bűnszövetkezetek busás haszonnal kereskednek a térségben – a helyi politikai elit tevékeny részvételével.
A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!
