Mire figyelmeztet a romló szaglás?

A szagláscsökkenés akár tumorok vagy különféle endokrinológiai elváltozások első jelekénts megjelenhet – hívta fel a figyelmet a semmelweis.hu-n dr. Krasznai Magda. A Semmelweis Egyetem Fül-orr-gégészeti és Fej-nyaksebészeti Klinikájának adjunktusa hozzátette, a szaglás zavara százból egy embert érint, leggyakrabban az orr- és a melléküregek betegségei, vírusfertőzés vagy fejtrauma áll a hátterében. Előfordulása az életkor előrehaladtával nő, 60 év felett akár minden második ember is érintett lehet. Panasz esetén első körben fül-orr-gégész szakorvost keressünk fel, aki az okok feltárása után kiválasztja a számunkra leginkább megfelelő terápiát – javasolta.

A szaglósejtek újdonképződése ugyan egész életen át tart, ám az idő előrehaladtával, körülbelül hatvan éves kortól az utánpótlás mértéke jóval kisebb lesz. Emiatt tehát idővel mindenképpen jelentkezik bizonyos mértékű szagláscsökkenés, emellett a szaglórégiót érintő fejlődési rendellenességek, traumák, gyulladások, hormonális és anyagcsere betegségek is állhatnak a romlás hátterében. Mivel a szagló receptor sejtek közvetlenül érintkeznek a környezetünkkel, ezért különböző vírusok, vegyi anyagok, gázok, gőzök, szennyező anyagok, vagy például cigarettafüst is kiválthat szagláscsökkenést – hívta fel a figyelmet Krasznai Magda. Az adjunktus hangsúlyozta azonban, hogy a szagláscsökkenés mögött a leggyakrabban, az esetek mindegy negyedében az orr- és a melléküreg megbetegedései állnak, majd a vírusfertőzések, illetve a fejtraumák következnek. Emellett fontos kiemelni, hogy akár neurodegeneratív kórképek – leggyakrabban Parkinson- vagy Alzheimer-kór-, illetve agyi tumor, gyulladás vagy sclerosis multiplex – első jele is lehet a szaglászavar, ezért kulcsfontosságú a korai diagnózis. Továbbá pszichiátriai kórképek, vagy akár vitamin- vagy nyomelemhiány is szerepelhet az okok között.