EU-együttműködés a szív- és érrendszeri egészségügyben
Mindenkire szükség van a program sikeréhez
Európában és Magyarországon is a legtöbb ember szív- és érrendszeri kórképekben veszíti életét. Az Európai Unió prioritásai között szerepel a kardiovaszkuláris egészség mutatóinak javítása, amely tagországi összefogást és nemzeti szinten történő cselekvést sürget. E törekvés jegyében és a kardiovaszkuláris megbetegedések visszaszorítását kiemelt prioritásként kezelő magyar EU-elnökségi félévhez kapcsolódóan rendezték meg az „Együttműködés a kardiovaszkuláris egészségért: Klinikai ismeretek és az EU szakpolitikáinak és legjobb gyakorlatainak összehangolása” című nemzetközi konferenciát. Cardio Summit 2024.
A szív- és érrendszeri (kardiovaszkuláris, CV) kórképek az első számú halálokok az Európai Unióban, évente 1,8 millió ember halálát okozva. Miközben az emberek a daganatoktól rettegnek, az összhalálozás 37 százalékáért, míg a rákos megbetegedések 26 százalékáért tehetők felelőssé. Naponta körülbelül 5000 EU-ban élő embertársunkat veszítjük el szív- és érrendszeri megbetegedések következtében (1).
Ennek visszaszorítása a jelenlegi magyar EU-elnökség alatt is kiemelt prioritást élvez. Ennek fényében szervezték meg 2024. október 24-én Budapesten az „Együttműködés a szív- és érrendszeri egészségügyben” című nemzetközi konferenciát. A szakmai eseményen bemutatták a CV prevenció és ellátás terén szerzett nemzeti tapasztalatokat, jó gyakorlatokat és innovációkat, valamint ezek az uniós szakpolitikával való összehangolásának lehetőségeit. Azzal a céllal, hogy a nemzetközi kardiológus szakma felhalmozott tudását kihangosítva támogassák az Európai Unió politikai döntéshozóinak munkáját.
A Novartis Magyarország által szervezett konferencián az EU több vezető kardiológusa és gyógyszeripari szakembere vett részt előadóként, így Belgium (prof. Stefan Janssens, Leuveni Katolikus Egyetem), Csehország (prof. Ales Linhart, Károly Egyetem, Prága), Szlovákia (prof. Eva Goncalvesova, Kardiovaszkuláris Betegségek Nemzeti Intézete, Pozsony), Németország (Christian Thonke; Európai Gyógyszergyártók Egyesülete, EFPIA) és Magyarország szakemberei (prof. dr. Merkely Béla, Semmelweis Egyetem rektora és a Magyar Kardiológiai Társaság tiszteletbeli elnöke; dr. Nagy Gergely György, B.-A-.Z. Vármegyei Központi Kórház; dr. Alex A. Sayour, Semmelweis Egyetem Szív- és Érgyógyászati Klinika) is.
A fő cél a kardiovaszkuláris betegségmegelőzés és ellátás terén szerzett nemzeti tapasztalatok uniós szakpolitikával és legjobb gyakorlatokkal való összehangolása volt. A tagállami tapasztalatokat bemutató és egyben megoldandó kérdéseket felvető előadásokat a fenn felsorolt előadók részvételével egy kerekasztal beszélgetés követte. A Merkely professzor vezetésével zajló kerekasztal beszélgetés során a szakpolitikától a mindennapi gyakorlatig ívelő kérdések kerültek terítékre.
| EU-fókuszban a szív- és érrendszeri egészség: megelőzés és kezelés |
|
A hazai kardiovaszkuláris körkép sötétebben fest az EU-s átlagnál: a magyar nők 53 %-a, míg a magyar férfiak 45 %-a szív- és érrendszeri okok miatt hal meg (WHO 2019-es adatai alapján). Noha az elmúlt évtizedekben az ilyen okokra visszavezethető elhalálozás világszerte csökkentő tendenciát mutat, a regionális különbségek igen jelentősek. Sajnálatos módon Magyarország az EU sereghajtói közé tartozik. Különös aggodalomra ad okot az érelmeszesedésre visszavezethető kardiovaszkuláris kórképek, valamint a szívelégtelenség vonatkozásában mutatott hazai kép. A koronáriás szívbetegségekre visszavezethető halálozás hazánkban az EU-ban a második legmagasabb (3812 eset/millió fő; 2017) – Litvániát követve –, miközben az EU nyugati országaiban egy nagyságrenddel kisebbek az értékek (Franciaország: 466; Hollandia 550 eset/millió fő) (1). Mindez összefügg azzal is, hogy a hazai lakosság „rossz koleszterin”, azaz LDL-szintje magas, és az 50 év feletti nők körében kiugróan magas értékek. Továbbá, hazánkban a dohányzó nők és férfiak aránya is magasabb, mint az EU-ban (1). Aggodalomra ad okot, hogy egyre nő a szívelégtelenséggel összefüggő elhalálozások száma, amelynek okai között említhető a társadalom elöregedése, a cukorbetegség gyakoriságának növekedése, a magas vérnyomás és az elhízás széles körben való elterjedtsége. A szívelégtelenség lassú, de biztos „gyilkos”: a betegek több mint felénél – optimális terápia hiányában – 3-5 éven belül halálozáshoz vezethet, és az első szívelégtelenség miatt kórházi ellátást követően az esetek egy részében körülbelül 2 év a túlélés. Az átlagosan 5-10 kórházban töltött nap nem jelent egyet a gyógyulással, hiszen a betegek 40 %-a 2 hónapon belül újra kórházi ellátásra szorul (1). Noha a gyógyszeres kezelések és a reszinkronizációt biztosító eszközök (RCT) együttes alkalmazása, illetve a telemedicina nyújtotta lehetőségek kiaknázása kedvezőnek bizonyulnak a kimenetek javításában, mint azt Merkely professzor is említette, a legfőbb cél a szívelégtelenség miatti kórházba kerülés kivédése lenne. Az EU-n belül bár Magyarország az egyik leginkább sújtott ország, a hazaihoz hasonló kép rajzolódik ki a szomszédos országokban, így Csehországban és Szlovákiában is. A nyugat-európai országokban is CV kóreredetű a legtöbb megbetegedés és elhalálozás, de azok gyakoriságukban elmaradnak a Közép- és Kelet-Európában tapasztaltaktól. Említésre méltó, hogy Belgiumban a kardiomiopátiák jelentik az egyik legfőbb kihívást, amelyek medián 47 éves életkorban történnek, és amelyek a gyermek- és serdülőkorban történő halálesetek jelentős részéért tehetők felelőssé. A kardiomiopátiák gyakorisága egyre nő, és ebben feltehetően a környezetszennyezés, így a lég- és zajszennyezés is jelentős szerepet kap. |
Az előadások és a kerekasztal beszélgetés esszenciája
- Magyarországon rendelkezésre áll a H-UNCOVER adatbázis, amely nem, életkor, valamint földrajzi hely vonatkozásában is reprezentatív adatokat nyújt a magyar lakosság szív- és érrendszeri egészségéről. Mindez jó kiindulási alapot jelent a megelőzéssel és ellátással kapcsolatos teendők megszervezéséhez.
- A jövőben támogatandó a digitális megoldások és a mesterséges intelligencia kínálta lehetőségek kiaknázása, elősegítendő a nemzetközi kooperáció, illetve lényeges az invesztíciós kedv és az innovációs aktivitás fokozása.
- Mint elhangzott, az egyik jelentős kihívást a kórházból elbocsájtott szívelégtelen betegek magas, egy éven belüli elhalálozási aránya jelenti. Az optimális megoldásnak – több ország tapasztalata alapján – a kórházból elbocsájtott páciensek standardizált, intenzív nyomon követése, tanácsokkal való ellátása, gyógyszerelésének ellenőrzése tűnik. Vagyis a kórházból való elbocsájtást követően lényeges az életmódra való odafigyelés és az előírásszerű gyógyszeralkalmazás. Számos régióban, ahol a CV centrumok elérhetősége nehézségekbe ütközik, megoldást kínálhat a telemedicina. Példaként szolgálhat az a dr. Nagy által ismertetett, Miskolcon megvalósított és működő telekonzultációs és teledokumentációs rendszer, amely előre rögzített időpontokban online konzultációt biztosít a korábban kórházban kezelt betegek számára.
- Hangsúlyozandó a megelőzés szerepe, kiemelendő a gyermekkori egészségnevelés fontossága. Az EU vezető kardiológusai egyöntetűen úgy vélik, hogy lényeges lenne a lakosságban tudatosítani azt, hogy az egészségéért mindenki önmaga (is) felelős. Lényeges a táplálkozásra, testmozgásra való odafigyelés, a dohányzás mellőzése, az alapbetegségek (pl. cukorbetegség) karban tartása.
Az EU prioritásainak megfelelően Magyarország is törekszik a CV kórképek és elhalálozások gyakoriságának visszaszorítására. Mint a kerekasztal beszélgetésen Merkely professzor is hangsúlyozta: az EU egyfajta keretet szab a feladatnak, vagyis a CV nemzeti stratégiai terv kidolgozásának/végrehajtásának, miközben a főbb irányok meghatározása, a hazai helyzet ismeretében – mind szakmai, mind anyagi szempontokat illetően – nemzeti kompetencia. Mindez azonban nem valósulhat meg az érintettek, a lakosság közreműködése nélkül. Vagyis: az egészséges életmód követése mindenki szívügye kellene, hogy legyen!
Forrás:
(1) Prof. dr. Merkely Béla előadása; Cardio Summit, 2024. október 24.
FA-11311813 // Lezárás dátuma: 2024. 11. 15
