Mikola az utódjáról: ez már egy másik generáció

– Mi lett a szülészek elleni fellépéséből?

– Október közepén egy megbeszélést tartunk a kikényszerített pénzekről, ahová meghívtam a szakmai kollégium, a szülésztársaságok és az anyavédelmi társaságok szakmai vezetőit. Már előre jelezték a szülészeti szakma vezetői, hogy el fognak határolódni ettől a gyakorlattól.

– Végül tett feljelentést?

– Nem, de a szakma a saját védelme érdekében megteszi. A nyár elején a parlament alelnöke, Lezsák Sándor kérte a segítségemet, egy levelet adott át, amelyben egy szülő nő kifogásolta, hogy pénzt követeltek tőle a szülésért. Az asszonynak, aki jelezte az orvosnak, hogy 80 ezer forintot már összegyűjtött, az azt mondta: gyűjtsön még. Ezzel indult a dolog, ez háborított fel, ezt tettem közzé.

– Lehet ebből jogszabály?

– Erre nincs szükség. Az egészségbiztosítás ellátásai a járulékfizetőknek térítésmentesek. A pénz kikényszerítését ezért törvény tiltja.

– Más szakmákban is számíthatnak az orvosok a hálapénz elleni fellépésére?

– Nem hálapénzről, hanem a szülészek által kikényszerített pénzről van szó. Amit kikényszerítenek, az nem a hála kategóriájába tartozik. Az bűn. A hálapénzt, bár az ellátórendszer szempontjából káros, ma a társadalom és a jogrend is megtűri, hiszen elvben adózni kell utána.

– A Fidesz a kampányban az egészségügy rendbetételét ígérte. Ennek még a nyomát se látom. A várólisták hossza nem változott, továbbra is csak a vakszerencsén múlik, hogy meggyógyul-e a beteg a rendszerben.

– Száz nap alatt nem jut idő mindenre, a tárca eddig bizonyos negatív folyamatok megállításával foglalkozott. Megfékezte a túlburjánzott patikaalapítási kedvet, ezzel védve a vidéki kispatikákat, vizsgálatokat indítottak, áttekintik a privatizációs gyakorlatot, megvizsgálták a kórházak eladósodását, megszüntették a fiatal orvosok röghözkötöttségét. Azt is látom – bár erről még írásos anyag nem érkezett a bizottság elé –, hogy a közigazgatási reform mentén zajlik az egészségügyben az állami felelősség megerősítése.

– Ez visszaállamosítást jelent?

– Nem. Információim szerint ezek a törekvések az önkormányzati tulajdont, illetve az egészségügyben lévő gazdasági-társasági tulajdont nem érintik. Az állami felelősség fokozottabb érvényesítéséről van szó. Az egészségügyi ellátás biztonságáért az állam felelős, és most, miután válság van, ezt az eddigieknél is komolyabban kell venni.

– Meddig terjedhet ez a felelősség?

– Az alkotmány szerint az állam az egészségügyi ellátásról a társadalombiztosítás nagy rendszerén keresztül gondoskodik. Az utóbbi nyolc évben a szerencsétlen intézkedések kapkodást, finanszírozási bizonytalanságot okoztak. A soha nem látott mértékű forráselvonás pedig a működőképességet veszélyezteti. Itt az ideje, hogy az állam a saját felelősségét érvényesítse: rendezze a struktúrát, a finanszírozást, határozza meg a betegutakat az egyenlő esélyű hozzáférés érdekében. Alakítson ki valamilyen hosszú távra is érvényes finanszírozási szisztémát. A forrás oldalán pedig a közteherviselés megerősítésével próbáljon olyan stratégát követni, hogy a működőképességhez szükséges összegek bizonyosan rendelkezésre álljanak.

– Azt mondta, az önkormányzati vagyont nem érinti az állami felelősség érvényesítése, miközben az intézmények most javarészt önkormányzati tulajdonban vannak.

– Az állami felelősség az ellátórendszer biztonságos működtetésére vonatkozik. Ez pedig nem a gyógyítást végző intézmények tulajdoni formájának függvénye.

– Azért a struktúraátalakítás eddig rendre kiverte az önkormányzatoknál a biztosítékot. A 2007-es Molnár-féle kapacitástörvény végrehajtása ellen tömegesen fordultak bírósághoz az intézmények fenntartói.

– A nagy kapacitásalakítások eddig sem érintették az önkormányzati tulajdont, arról sem tudok, hogy most ez másként történne. Arról van szó, hogy az országban egységes vagyonkezelés készül, amire nagy szükség van az egészségügyben, hiszen az ágazatnak még vagyonfelmérése, nyilvántartása sincs. A korszerű egészségügyi vagyongazdálkodás kulcskérdés.

– Mi kerül bele a januártól felálló megyei kormányhivatalokba? A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy a tervezett folyamat nem veszélytelen, az átalakítással a társadalombiztosítási rendszerből állami egészségügy lesz.

– Magam is csak a sajtóban kiszivárgott információkat hallottam. Az elmúlt években folyamatosan zajlott a járulékcsökkentés, a forráskivonás miatt az egészségbiztosítási kaszsza egyre nagyobb állami kiegészítésre szorul. Lassan már a kiadások csaknem felét az adókból kell pótolni. Az egészségügy gyakorlatilag egy gyengülő biztosítási rendszeren vegetál, és garantált állami kiegészítésre szorul. Ez önmagában is átcsúsztatja a rendszert az állami finanszírozás irányába, amit az elmúlt nyolc évben magam is aggódva figyeltem. Hogy ez a folyamat megállítható-e vagy sem, nem tudom. Lehet állami egészségügyi rendszert is jól működtetni, de ez egy egészen más szisztéma.

– Van politikai döntés az egészségügyi rendszerváltásról a Fideszben?

– Még nincs. De felelőtlenség is volna erről akkor döntést hozni, amikor egyszerre kell kezelni az akut egészségügyi és a gazdasági természetű válságot. Az angolok ’48 óta építik az állami egészségügyi rendszerüket, s még ma sincsenek készen. Idő és alapos szakmai megfontolás kell ahhoz, hogy ezt végiggondoljuk.

A cikk folytatásáért kattintson ide.