Pozitívan hat a beszállítókra az újfajta kórházfinanszírozás

Augusztus végére 86 milliárd forintra emelkedett vissza az egyetemi klinikák és a közfinanszírozott kórházak lejárt tartozásállománya, vagyis szeptemberre ott fog tartani a rendszer ebből a szempontból, mint a nyári többlépcsős konszolidáció előtt. A kormány viszont már döntött egy rendszeres, havi alapon járó többletforrásról a kórházak számára, ami az orvostechnikai beszállító cégek értékelése szerint rendkívül előremutató lépés lenne. Az egészségügyi beszállítók aktuális helyzetéről és a kormányzati intézkedés értékeléséről, lehetséges hatásairól beszélgetett a Portfolio Rádai Tamással, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesületének igazgatójával, és Rásky Lászlóval, az Orvostechnikai Szövetség főtitkárával.

A szakértők arra mutattak rá, hogy a jövőben két fontos fejlemény hozhat változást: az egyik már rövid távon, a másik pedig hosszabb távon. Rásky László ezen a ponton felidézte az augusztus 22-i Kormányinfót, ahol Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az ágazat finanszírozása szempontjából fontos bejelentést tett. Ezek szerint a Belügyminisztérium mint az egészségügyi tárca és a Pénzügyminisztérium megállapodott abban, hogy havonta az egészségügyi finanszírozás keretében 12,5 milliárd többletet biztosít a kormány a kórházaknak.

A miniszter szerint ezért az idei évben a korábbi évekhez hasonló jelentős kórházi adósság nem fog kialakulni. Rádai Tamás szerint ez nagyon pozitív lépés és éppen illeszkedik a havi adósságnövekmény összegéhez. Rásky László ehhez annyit tett még hozzá, hogy derült égből villámcsapásként érte őket a bejelentés, de megvalósulása nagyon kedvező fejlemény.

A szervezetek képviselői arra is rámutattak, hogy bár a kormánydöntés már megszületett, de annak részletei még nem ismertek. Így egyelőre nem ismert, hogy ez a többletforrás hogyan válik a rendszer részévé, milyen feltételek mentén, milyen jogcímen jut el ez a plusz összeg az intézményekhez, mennyiben tudja majd tartósan javítani az alulfinanszírozott rendszert. A plusz pénz egyelőre nem érkezett még meg az állami kórházak számlájára, de a vezetők nagyon várják azt.

Hogyha ez megfelelően célzott és jól fókuszált, akkor ez érdemben javíthatja a kórházak és a szállítók, valamint áttételesen a betegek helyzetét – vetítette előre az ETOSZ igazgatója. Rásky László azt is hozzáfűzte, hogy ha ez a plusz forrás tartósan fennmarad, akkor az éves szinten 150 milliárd forint feletti többletfinanszírozást jelent az állami gyógyító-megelőző kassza számára.

Rádai Tamás egy, a finanszírozást hosszabb távon rendező lehetőségről is beszélt lapunknak. A BM ugyanis felállított egy munkacsoportot, ami nem a már felhalmozott adósság kezelését tűzte ki célul, hanem a folyamatosan termelődő tartozásállomány megelőzését. Ez a munka zajlik, ám ettől eredményt csak közép távon lehet várni, nem pedig a következő évek költségvetésében.A köztes időben szükség van egy olyan pénzügyi mechanizmusra, amely – a beszállítók helyett – biztosítja a hiányzó kórházi likviditást. Hiszen a kórházak hitelezése nem szállítói, hanem pénzintézeti feladat.