Kanadai kutatók választ kaptak arra a kérdésre, hogy éjszaka – a nappali időszaktól eltérően – miért nem kell rendszeresen innunk, illetve felkeresnünk a mellékhelységet.
Mint kiderült, belső óránk gondoskodik arról, hogy alvás közben különösen sok olyan hormon kerüljön a vérbe, aminek révén testünk hatékonyabban raktározza a vizet.
A szervezet vízháztartását a vízfelvétel és vízleadás egyensúlya határozza meg. Alvás közben testünk nem jut folyadékhoz, ezért ahhoz, hogy minden fontos szerv ilyenkor is ellássa feladatait, a vízveszteséget minimalizálni kell. Mindeddig azonban nem sikerült rájönni ennek mikéntjére.
Eric Trudel és Charles Bourque, a kanadai McGill Egyetem kutatói kollégáikkal együtt most megfejtették a jelenség okát. A szervezetben lévő vízmennyiség érzékeléséért felelős idegsejtek, az ozmoreceptorok, amelyek a vér ozmotikus koncentrációját érzékelik, az ozmotikus koncentráció növekedésekor (vagyis amikor túl kevés víz van a szervezetben) a hipotalamuszban található, az antidiuretikus hormon (ADH) termeléséért felelős idegsejteket fokozott működésre ösztönzik. Az ADH a vesében fokozza a vízvisszatartást, azaz csökkenti a vizelet víztartalmát; ez a hormon felelős tehát a szervezeten belül a víz raktározásáért, és éjjel valószínűleg gondoskodik arról, hogy a szervezet alig veszítsen vizet.
Kimutatták, hogy az ozmoreceptorok és az ADH-termelő sejtek kapcsolata az alvás során erősebb, mint ébrenlét alatt.
A szervezet belső órájának megfelelő idegsejtek szintén a hipotalamuszban, az ún. suprachiasmaticus magban találhatók. Ezek szabályozzák napi ritmusunkat, hogy mikor legyünk éhesek, mikor álmosodjunk el stb. Ezeknek az idegsejteknek az aktivitása az alvás késői fázisában lecsökken, és a kutatók azt feltételezték, hogy ennek tudható be, hogy alvás alatt erősebb lesz az ozmoreceptorok és az ADH-t termelő sejtek kapcsolata. Hipotézisüket bizonyította, hogy amikor mesterségesen fokozták a belső óra neuronjainak aktivitását alvás alatt, akkor ezzel párhuzamosan gyengült az ozmoreceptorok és az ADH-termelő sejtek közötti kapcsolat – írták kutatók a Nature Neuroscience című szaklapban.
Elképzelésüket a kutatóknak egyelőre patkányokon sikerült bizonyítaniuk. A rágcsálók agyának vékony rétegeit elszigetelték, miközben az ozmotikus koncentráció érzékeléséért, az ADH termeléséért és a belső óráért felelős sejtek épek maradtak.
A csaknem 8700 személy bevonásával végzett kínai CLHLS vizsgálat asszociációt mutatott ki a fehérjében és gyulladásgátló anyagokban gazdag étrend, illetve a demencia kockázatának csökkenése között.
„A placebo-jelenségről sok mindent gondolnak az emberek, még a szakemberek is, ami lehet ugyan igaz is, de nem úgy, nem azért és nem akkor! Ebből a könyvből...
Popovics Péter a családjával együtt 10 évet élt Japánban, és Yokohamában (Fukushimától 180 km-re) élte át a 2011 márciusi történelmi földrengést, melynek következményei gyökeresen megváltoztatták mindannyiuk életét. Az emlékirat egyrészt a szerző gyerekeinek nyújt magyarázatot a család gyökereire, másrészt pedig feldolgozza családjuk azon megpróbáltatásait, melyekre a fukushimai atomerőműbaleset következtében az események sodrása nem adott lehetőséget. A könyv központi része a földrengés napjától számítva napi bontásban mutatja be a katasztrófa kibontakozásával párhuzamosan a velük történteket mindaddig, amíg el nem hagyták Japánt.
Nyelv: magyar...