Miért buknak el az egészségügy átalakítási kísérletei?
Alapvető adatok nem állnak rendelkezésre a magyar egészségügyben a megalapozott döntésekhez; az átalakítást célzó eddigi kísérletek a politikai akarat hiánya miatt haltak el, mondja a Portfolio-nak adott interjúban Gulácsi László, a Budapesti Corvinus Egyetem egyetemi tanára.
Az Egészségügyi Közgazdaságtan Tanszék vezetője úgy tartja: rendkívül fontos, hogy az emberek megértsék, szükség van a változásokra az egészségügyben, a döntéshozóknak pedig hosszútávú egészségügyi fejlesztési stratégiát kellene kidolgozniuk. Meglátása szerint a magasabb orvosi, szakdolgozói fizetéseken keresztül először pénzt kell tenni a rendszerbe, de nem önmagában a pénz a lényeg.
Mint elmondja, nem tudjuk, hogy mit veszünk a pénzünkért. Részben, mivel nem ismert az alapcsomag (mi az, ami jár), részben azért, mert nem ismert az ellátás minősége, azaz nem tudjuk, hogy gyógyul a beteg, és a pontos költsége sem. Meggyógyul-e vagy sem a beteg, és ha igen, akkor meggyógyul-e annyira, mint más országokban az infarktus, stroke, vagy épp a rák után. Ezt az egészségpolitika sem tudja, a kórház sem, az orvos sem, a beteg sem, senki sem. Ezzel kapcsolatban komoly OECD-együttműködés van, azonban Magyarország gyakorlatilag nem szolgáltat ebbe adatokat, ebben nem veszünk részt a kívánatos módon, pedig ebből nekünk lenne hasznunk.
A betegbiztonságról nem sokat tudunk, erre még definíciónk sincs. Arra nézve sem áll rendelkezésünkre adat, hogy különböző okok miatt (anyagi helyzet, iskolázottság, földrajzi helyzet) a lakosság mekkora hányada nem tudja igénybe venni megfelelő módon a társadalombiztosítás által finanszírozott szolgáltatásokat és ezért hányan szorulnak ki az egészségügyi ellátásból.
