Miért alacsony az influenza ellenes oltás hatékonysága?
A Scripps Research Institute kutatói megfejtették, mi magyarázza az influenza ellenes oltás alacsony hatékonyságát, írja a PLOS Pathogens tanulmánya alapján a PharmaOnline.
Mint tanulmányukban a Scripps Research Institute kutatói írják, az elmúlt években romlott a szezonális influenza ellenes oltás hatékonysága (Nicholas C. Wu és munkatársai: A structural explanation for the low effectiveness of the seasonal influenza H3N2 vaccine. PLOS Pathogens), különösen a H3N2 komponens esetén, ami a közegészségügy számára világszerte nagy problémát jelent. Míg 2009 előtt a szezonális influenza ellenes oltás hatékonysága a H1N1 típus ellen 67% körüli, a H1N1pdm09 ellen 73%-os, a B típus ellen pedig 54%-os volt, a H3N2 típus elleni oltás hatékonysága már csak 33%-os.
A vizsgálatok szerint a H3N2 elleni oltás alacsony hatékonyságának az lehet az oka, hogy a gyártás tojáshoz kötötten történik. A tojásban történő vakcina-előállítás költséghatékony, azonban annak során olyan vírusok szelektálódnak ki, amelyek a tojás chorioallantoin membránjában leginkább a szárnyas-receptorokhoz kötődnek, és egyre romlik kapcsolódásuk a humán receptorokkal, továbbá a vírus antigénrégiójának adaptív változásai során az oltóanyag antigenitása is jelentős mértékben romlik. Wu és munkatársai tanulmányukban feltárták azokat a strukturális és biofizikai mechanizmusokat, amelyek a hatékonyságromlás hátterében állnak.
Mint a kutatók írják, az influenza vírus elleni humán antitestek leginkább a vírus hemagglutinin glikoproteinjét (HA) ismerik fel, azonban ennek az antigénhelynek igen nagy a mutációs toleranciája, ami miatt a vírus természetes módon is könnyen elmenekül az immunredszer elől. A vírus receptorkötő helye (RBS) viszonylag konzervatív, azonban kismértékű mutációs szinttel még működőképes marad, és elkerüli az antitestként történő felismerést. Mindez eleve megnehezíti az influenza elleni oltás előállítását, és azt eredményezi, hogy bár az USA-ban pl. már 70 éve piacra dobták az első influenza elleni oltást, a teljes és széles körű védettség oltás révén történő elérése egyelőre lehetetlennek tűnik.
Wu és munkatársai röntgen-krisztallográfiás módszerrel kimutatták, hogy a H3 altípus antigén-epitópjai a tojásban történő tenyésztés során jóval nagyobb mértékben megváltoznak, mint a többi influenza-altípusnál, továbbá a módosult epitópokkal bíró vírusok prevalenciája olyan magas, hogy az megakadályozza a hatékony immunválasz kialakulását (három nagyságrenddel csökken az antitest-kötődés). További problémát jelent, hogy nemcsak a vakcina előállításához, de a legkorábbi lépéshez, a klinikai izolátumokból történő víruselőállításhoz is tojást használnak, ami azt eredményezi, hogy már a vakcina-gyártás megkezdése előtt is tojás-adaptálódott, mutált hemagglutininnel bíró vírusok vannak jelen (Wu és munkatársai kimutatták a oltóanyag hatását lerontó HA-mutáció jelenlétét már a vakcina-gyártás megkezdése előtt is).
Ian Wilson, a tanulmány utolsó szerzője nyilatkozatában elmondta: más módszerrel kell előállítani az influenza elleni oltást, így pl. ha sejtes módszereket alkalmaznak, emlőssejtekben kell tenyészteni a vírust, vagy rekombináns HA-protein vakcinákat kell előállítani.
