Miből lesz az Alzheimer-kór?

Enyhe kognitív károsodás

Az enyhe kognitív károsodás a „senki földjén” helyezkedik el a korral járó természetes hanyatlás és a demencia között. Komoly gyakorlati jelentőséggel bír, hogy a kór könnyen diagnosztizálható és sikeresen kezelhető. A fogalommal a jövőben valószínűleg egyre gyakrabban találkozunk majd, jól tesszük tehát, ha mihamarabb megbarátkozunk vele.

Az idősek számának növekedésével egyre több szó esik a demenciáról és annak leggyakoribb okáról, az Alzheimer-kórról. Egy 1987-es szakmai jóslat szerint 2050-ben 14 millió Alzheimer-kóros lesz az Egyesült Államokban. Ugyanakkor jól jellemzi a hazai helyzetet, hogy ezek a betegek a memóriazavart legfeljebb mellékesen említik meg – a magyar lakosság általános állapotának tükrében aligha csodálkozhatunk azon, hogy nem erre a tünetre kerül a hangsúly. Ez azonban valószínűleg nem tartható sokáig.

Ez idáig a panasznak kellő figyelmet szentelő háziorvos évtizedeken át csak annyit tehetett, hogy kizárta a delíriumot és az egyéb, esetleg kezelhető okokat (depresszió, agyi érbetegség, táplálkozási zavar stb.). Ezt követően az alkohol és a dohányzás elhagyását, a magas vérnyomás csökkentését és egyéb neuroprotektív lehetőségek (mozgás, vitaminok) alkalmazását javasolta. A beteg kartonjára pedig felírta a szokásos terminus technicusok valamelyikét: „időskori mentális hanyatlás”, „korral járó memóriazavar” és társai. A siker a legtöbbször elmaradt – vagy a feledékeny beteg elfelejtett beszámolni róla...