Mi történik a kórházakban? Hirtelen lettek betegebbek a páciensek?

– Akadt, aki a teljesítményvolumen-korlát eltörlését blöffnek nevezte. Most valóban úgy tűnik, hogy az egészségügyi intézmények többet ugyan dolgozhattak, de ezért csak kevesebb pénzt kapnak…

– Először érdemes áttekinteni az új rendszert. Olyan finanszírozási megoldást vezettünk be, amelyben miközben biztosítjuk az állandó költségek fedezéséhez szükséges bevételeket, a többletteljesítményeket egy úgynevezett lebegő díjtétellel fizetjük ki. A korábbi elismert teljesítmény alapján, emelt alapdíjjal a térítés 70 százalékát megkapják az intézmények, a fennmaradó 30 százalék ellentételezése a lejelentett ellátási mennyiség alapján történik. Minél több esetet jelentenek tehát, annál alacsonyabb úgynevezett lebegő díjtételre számíthatnak. A szisztéma célja az, hogy csökkenjen a korábbi teljesítménykényszer.

– Az elmélet jól hangzik de első pillantásra is egyértelmű: megfelelő működéséhez arra lenne szükség, hogy az egészségügyi intézmények kivétel nélkül önkorlátozó magatartást tanúsítsanak. A tvk eltörlésének bejelentése után miként alakultak az OEP-nek jelzett esetszámok?

– Márciusban ötödével több teljesítményt jeleztek az intézmények a korábbinál, és ez áprilisra sem változott. Van tehát egy új eszköz, amelyet nemcsak a finanszírozónak, a szolgáltatóknak is rendeltetésszerűen kell használniuk. Ha ezt nem megfelelően teszik, annak egészen súlyos következményei lehetnek – elsősorban maguknál a szolgáltatóknál. Azoknál biztosan gondokat okoz az új szisztéma, akik csupán a bevétel növelésére figyelnek, egyáltalán nem foglalkoznak az indokolt költségekkel. Azzal ugyanis, hogy növelik teljesítményüket, az egy szolgáltatási egységre jutó elérhető fedezetüket csökkentik, így összességében az egész tevékenység veszteségessé válik. Persze az kivétel, amikor a jelentett teljesítmény mögött nincsen valós ellátási esemény vagy csak sokkal alacsonyabb költségigényű ellátás van.

– Nem lehet inkább arról szó, hogy az intézmények most azokat is ellátták, akiket a kemény korlátok miatt korában el kellett küldeniük?

– Nem növekedett érdemben az ellátott betegek száma, ellenben az egy betegre jutó esetek száma és az egy esetre jutó pontok száma jelentősen emelkedett. Az egyik legszomorúbb következmény, hogy a várólistán szereplő betegek száma közben egyáltalán nem mérséklődött.

– Mondana néhány példát arra, hogy akkor pontosan mi is változott?

– Például drasztikusan csökkent a vakbél-, ezzel párhuzamosan viszont jelentősen emelkedett a 150 ezer forinttal magasabb összeggel finanszírozott vékonybélműtétek száma. Lényegesen többen szenvedtek veseelégtelenségben, miközben a dializáltaknál nem következett be növekedés, a diabéteszesek száma pedig kifejezetten csökkent. Ráadásul úgy tűnik, mintha ugyanazok a betegek, akik a tvk eltörlése előtt szövődménymentesen gyógyultak, most valahogy minden lehetséges kórt összeszedtek volna.

...

– Aligha én vagyok az egyetlen, aki szkeptikus az ellenőrzés sikerét illetően. Nehéz kemény és következetes fellépésre számítani egy olyan intézménytől, amely bár joga már lenne rá, eddig még kilátásba sem helyezte a szerződéses viszony felmondását. Sehol sem látnak olyan gondokat, ami ezt indokolná?

– Csak az idén nyílt meg ez a lehetőség. Ez nagyon hosszú processzus, aminek most még csak az előkészítésénél tartunk. Az első lépés, hogy felszólítjuk a szolgáltatót az anomália megszüntetésére. Ezt követően még biztosítani kell számára időt, hogy rendezze a helyzetet. Ha ezt nem sikerül megtennie, akkor indulhat a szerződésbontási eljárás. Közben figyelnünk kell az ellátás biztonságára is. A területen levő betegeknek másutt biztosítani kell a hozzáférést.

– Tipikusan milyen esetben jöhet szóba egy ilyen lépés?

– Szeretném hangsúlyozni, hogy nem teljes intézményekről, hanem egyes szakmákról, osztályokról, szervezeti egységekről lehet szó. A szerződést veszélyeztetheti például, ha az országos átlagnál jóval magasabb az ellátás közben fellépett szövődmény, a halálozás. De természetesen szempont még az is, ha a szolgáltató rendszeresen és nagy arányban jelent nem valós szolgáltatásokat a finanszírozó felé.

– Mikor lehet az első felszólításra számítani?

– Ősszel már lesznek ilyen kezdeményezések.

Forrás: B. Varga Judit, Napi Gazdaság