Mi lesz veletek, rezidensek?

Várhatóan 2009 őszétől változik a felsőfokú szakorvosképzés rendszere, amelyhez elkészült az egyelőre még egyeztetési fázisban lévő koncepció. Ezek szerint a minisztérium szakmánként és területenként évente meghatározná, hol melyek a hiányszakmák, és ennek alapján, egy külön erre a célra megalakított testület véleménye alapján döntene a miniszter az adott évben meghirdetett rezidensi keretszámokról. Ha nem is a hallgatói önkormányzatok, illetve a Rezidens Szövetség elvárásainak megfelelően, de a keretszám mindenképpen növekedne: a jelenlegi 850-ről 2009 őszétől körülbelül 1200-ra. Jelentős változás, hogy a továbbiakban kötelező volna tanulmányi szerződést kötni a jelölttel, akit köteleznének arra, hogy szakorvosként négy évre az adott kórházban maradjon majd.
A jelenlegi rendszer értelmében a szakorvosjelöltek a törzsképzés alatt az egyetemmel, a szakképzés alatt a kórházzal állnak munkaviszonyban. Ez az új javaslat értelmében úgy módosulna, hogy a jelölt mindkét időszakban a kórházzal, a központi gyakornok pedig az egyetemmel létesítene munkaviszonyt. Munkabérüket mindkét időszak alatt a kórház, központi gyakornok esetén a költségvetés állná. Azokat, akik hiányszakmákat választanak, az új szabályok szerint bérkiegészítés illetné meg: a közalkalmazotti bértábla H1-es kategóriája szerint járó pénz felét kapnák pluszban. A második és további, illetve ráépített szakképzéseket jelenleg nem támogatják, a továbbiakban 20,7 ezer forint képzési normatívával támogatnák személyenként és havonta. Maximalizálnák az e képzésekért kérhető díjakat is: legfeljebb a bértábla J1 fizetési osztályában garantált illetmény 15 százalékát (jelenleg 23 175 forintot) kérhetnének havonta a képzőhelyek.

Bár a koncepcióban vázoltak jelentős változást hozhatnak a szakorvosjelöltek életében – a továbbiakban megtiltanák például, hogy az általuk végzett munkát önkéntes segítői tevékenységnek (egyes megfogalmazások szerint rabszolgaság) minősítsék –, több országgyűlési képviselő úgy véli, hogy a tervezet nem jelent valódi megoldást sem az ellátás területi egyenetlenségére, sem a hiányszakmákban tapasztalható orvoshiányra. Papp Magor, a Magyar Rezidens Szövetség elnöke – Mikola István (Fidesz) véleményéhez hasonlatosan – nem tartotta jó ötletnek a rezidensek „röghöz kötését”, s véleménye szerint a végzősök létszámánál 15-20 százalékkal többnek kellene lennie az adott évben meghirdetett rezidensi keretszámnak.
Mint az egészségügyi bizottság ülésén elhangzott: komoly gond várható a fogorvoslásban és a gyógyszerészet területén. Horváth Zsolt egykori egészségügyi államtitkár szerint például a kistelepüléseken már ma sem egyszerű fogorvost találni, hamarosan azonban ez a terület is hiányszakmává válhat. Miután ugyanis megszűnt a fogorvosok kötelező kétéves szakképzési kötelezettsége (az EU-ban egyetem után azonnal praxist működtethet a fogorvos), egyetem után nincs akitől, és nincs ahol megtanulják a szakmát. Pedig a protetikában a gyakorlati képzés finoman szólva is elégtelen – erősítette meg a szaktárca.

Köbli Anikó