Mi is az a szociális fóbia és mik a következményei?
A szociális fóbiáról tapasztalatom szerint „méltánytalanul” hiányosak az ismeretek, noha igen gyakori pszichés zavar.
A tünetek
Mint az elnevezés is utal rá, a szorongás szociális térben, mások társaságában, mások figyelmének – vélt vagy valós – kereszttüzében jelentkezik. A helyzet, melyben átélhetők a tünetek, sokféle lehet. Van, aki számára a vásárlás – az eladóval történő kapcsolatfelvétel– okoz jelentős zavart. Mások étkezés során érzik úgy, hogy a figyelem rájuk irányul. A szorongás következtében kezük remegni kezd, a leves kilötyög a kanálból, kezük szinte megbénul a feszültségtől. Sokan emiatt kerülik a nyilvános étkezéseket, éttermeket, munkahelyi étkezdéket. Megint mások számára az írás válik nehezen végrehajtható feladattá, mihelyt úgy érzik, ezt mások figyelme kíséri. Tipikusan ilyen nehéz helyzet pl. egy szerződés aláírása. A bemutatkozás is válhat egy megpróbáltató helyzetté, különösen sokak jelenlétében, sokak figyelmének kereszttüzében. A feszültség, szorongás személyes beszélgetés során is felléphet.
Vizsgahelyzetben sokan élnek át extrém mértékű szorongást. Ilyenkor már sokszor napokkal, hetekkel korábban kezdetét veszi az aggódás. A tét rendszerint nem is a vizsga sikeressége. Az aggodalom elsősorban arra irányul, el tudja-e rejteni szorongását és ennek látható megnyilvánulásait a vizsgázó. Figyelme a feladatról saját magára terelődik, azt figyeli, milyen benyomást tesz a vizsgáztatóra. Eközben az ismeretek szinte elérhetetlenné válnak, gondolkodása megbénul. Előadás, prezentáció tartása nagy közönség előtt, az első alkalmakkor talán mindenki számára feszültséget keltő helyzet. Vannak azonban, akik egész életükön át elviselhetetlen mértékű izgalmat élnek át, ha ki kell állniuk a pódiumra. Sokan nem is vállalkoznak a feladatra. A szakmai előrejutás jelentős gátja lehet a szociális fóbia.
Lehetne sorolni a helyzeteket, melyben a szociális fóbia felléphet. A tünetek szintén különbözhetnek. Az elpirulás, szapora szívverés, szájszárazság, intenzív székelési, vagy vizelési inger, a hang, vagy kéz remegése, a beszéd elakadása, a verejtékezés, a szemkontaktus felvételére való képtelenség, elájulástól való félelem stb. Általánosságban elmondható, hogy a szociális fóbia olyan helyzetekben jelentkezik, ahol az érintett személy mások figyelmének van – vagy lehet – kitéve. A szociális helyzetbe lépve, vagy már azt megelőzően gondolatai a helyzet esetleges negatív kimenetele körül járnak. A gondolkodásban leggyakrabban felbukkanó témák a negatív megítélésre, az esetleges fizikai megnyilvánulásokra (elpirulásra, kéz, fej remegésre, ügyetlenségre stb.), a helyzetből való menekülés lehetőségeire vonatkoznak.
A személy fantáziájában jelentősen torzítja az adott helyzetet. Attól retteg, hogy nevetségessé, megalázottá válik, hogy szorongásos tüneteit mindenki hallja, látja, őt pedig ez alapján ítélik meg. Esetleg visszaemlékezik egy hasonló helyzetre, melyben sikertelen volt, vagy amikor már átélt hasonló félelmeket. A szociális fóbia jelentkezhet izoláltan, egy adott helyzetre vonatkozóan. vagy generalizáltan, az élet szinte minden területén. A szociális fóbiában szenvedők többségében élénken él az első olyan helyzet, melyben tünetei jelentkeztek. Jellemzően az érintettek azt gondolják, hogy ezeket a kínokat csak ők élik át. Sokáig igyekeznek eltitkolni szorongásaikat a környezetük elől.
Kik érintettek
A szociális fóbiával kapcsolatosan az elmúlt negyed században történtek vizsgálatok. Meglepően magas a betegségben érintettek aránya. Élete során az európai vagy észak-amerikai környezetben nevelkedett embereknek 10%-a él át a fentiekhez hasonló tüneteket enyhébb vagy súlyosabb formában. Ebben a szociokulturális környezetben a vizsgáltak kb. 3%-a szenved aktuálisan szociális fóbia tüneteitől. A betegség gyakran lép fel a serdülőkor változásait követően. 95%-ban 20 éves kor előtt jelentkezik. Nőknél a szociális fóbia aránya nagyobb, mint férfiaknál.
Mi okozza
Erre vonatkozóan a különböző terápiás iskolák eltérően fogalmaznak, különböző vonatkozásokat hangsúlyoznak. Általánosságban megfogalmazható, hogy a szociális fóbia hátterében a pszichés fejlődés jellegzetes zavara áll. Az érintettek énképe gyakran sérült, magukat alulértékelik, környezetüknél értéktelenebbnek tartják. Ennek hátterében kora gyermekkori kapcsolati mintázatok sérülését valószínűsítjük. A szociális fóbiában szenvedők mélyen bevésődött, hibás kogníciókat, ítéleteket fogalmaznak meg magukkal kapcsolatosan. A környezetből érkező visszajelzéseket tévesen, – a valóságosnál negatívabb színben – érzékelik. Gyakran kerül felszínre szociális fóbiások terápiája során rejtett, eltitkolt gondolat, érzés, emlék. Az érintettek ennek felszínre kerülésétől rettegnek, úgy érzik, a figyelem központjába kerülve, ez mindenki számára láthatóvá válik. A konkrét, egyedi pszichés tartalmak egyéni – vagy csoportos – pszichoterápia során kerülnek felszínre.
