Mi az, ami rosszabb mint a koronavírus?
A koronavírus-járvány körül fokozatosan és biztosan kialakul a hisztéria és pánik. Haiman Éva jegyzete a Magyar Nemzetben.
A kialakuló hisztéria és pánik oda vezet, hogy bár még egyetlen fertőzöttet sem találtak Magyarországon, de az egészségügyi védőmaszk már hiánycikké válik, gyakorlatilag üresen konganak a máskor zsúfolt kínai éttermek, és sokan még a baráti összejöveteleket is lemondják, mert rettegnek a járványtól. Egy járványtól, amelyről azt gondoljuk, mindent tudunk, mert a Google keresőjébe beírva a rettegett szót: koronavírus, több mint húszmillió (!) találatot kapunk.
Nem kérdés: a koronavírust komolyan kell venni, az Egészségügyi Világszervezet nem hirdet naponta nemzetközi jelentőségű közegészségügyi vészhelyzetet, mint tette azt a Vuhanban felbukkant kórokozó miatt január 30-án. A WHO azonban nem a világvégét jelentette be, nem szólította fel a Föld lakóit, hogy ne hagyják el otthonukat, sem az országokat, hogy zárják le a határokat.
A globális vészhelyzet nem azt jelenti, hogy a gyilkos vírus hamarosan pusztító járványként söpör végig a bolygón, az emberekből sötétben kuporgó, döghúson vegetáló, veszélyes, zombiszerű lények lesznek, mint a Legenda vagyok című filmben. Sokkal inkább azt jelenti, hogy a tudósok az egész világon összefogtak azért, hogy megállítsák a vírus terjedését. Jó lenne ezt is meghallani, persze nem egyszerű a hiteles információkat kihámozni a rengeteg ijesztő hírből, nem is szólva a szándékosan gerjesztett álinformációkról.
Egyetlen felelős szakember sincs ma a világon, aki bagatellizálná a koronavírussal kapcsolatos veszélyt. Pécsi víruskutatók is azzal számolnak, hogy a kórokozó a világ számos országába eljut, mégis optimisták, mert már most sokkal gyorsabban és hatékonyabban reagált a világ, mint a 2002–2003-as SARS-járványnál, és mert ma még felkészültebbek az egészségügyi rendszerek a vírus gyors felismeréséhez és izolációjához.
Egyetlen felelős szakember sincs ma a világon, aki azt mondaná, hogy a koronavírus, a SARS, az ebola, a zika- vagy a chikungunya-láz jelentik napjaink legkomolyabb egészségügyi kihívásait.
Hogy is mondhatnák, amikor becslések szerint ma a világon évente hétmillió ember halálát okozza légszennyezettség és legalább tizenötmillióan halnak meg még hetvenéves koruk előtt daganatos, szív- és érrendszeri betegségben vagy diabéteszben. Eközben a koronavírus halálos áldozatainak száma egyelőre a félezret sem éri el.
