Újabb jelentős érv a maszkhasználat mellett
Az általános maszkhasználat úgy tűnik, nemcsak az új fertőzések arányát csökkenti, de növeli azok számát is, akik ha meg is fertőződnek, tünetmentesek maradnak. Feltételezések szerint ez utóbbi annak köszönhető, hogy a maszk csökkenti a bejutó vírusrészecskék számát – derül ki a New England Journal of Medicine friss cikkéből, amelyről dr. Merkely Béla rektor készített összefoglalót.
Ahogy a SARS-CoV-2 folytatja globális terjedését, lehetséges, hogy a COVID-19 elleni védekezés egyik pillére – a maszkhasználat – segít mérsékelni a betegség súlyosságát, és biztosíthatja, hogy az újonnan megjelenő megbetegedések nagyobb arányban legyenek tünetmentesek. Ha ez a hipotézis beigazolódik, lehetséges, hogy a mindenkire kiterjedő maszkviselés egyfajta „varioláció” lesz, amely immunitást generálhat, ezáltal lassíthatja a vírus terjedését az Egyesült Államokban és máshol, ahol oltásra várunk – olvasható a New England Journal of Medicine Szájmaszk a COVID-19 fertőzés ellen – lehetőség a „variolációra”, amíg vakcinára várunk c. cikkében.
A mindenkire kiterjedő maszkhasználat fontossága márciusban vált nyilvánvalóvá, amikor leírták, hogy a preszimptomatikus (tünetek előtti) és az aszimptomatikus (tünetmentes) SARS-CoV-2-vel fertőzött betegek egyenértékű vírust ürítenek az orr-és garatváladékkal, mint a tünetes betegek. Az általános maszkhasználat megakadályozhatja a tünetmentes fertőzött emberek vírustranszmisszióját. Az amerikai Centers for Disease Control and Prevention (CDC) április 3-án javasolta, hogy az emberek takarják el arcukat kendővel olyan helyszíneken, ahol nagy a vírus átadás lehetősége, azonban ezt az ajánlást nem mindenhol tartották be egységesen az Egyesült Államokban. A Semmelweis Egyetem honlapján a maszk használat előnyeit tárgyaló, ezzel kapcsolatos írás április 22-én jelent meg, a házilag készíthető maszkokról szóló útmutatóval együtt.
Korábbi evidenciák alapján a maszkviselés, azáltal, hogy meggátolja a különböző légúti vírusrészecskék bejutását az orr- és szájüregbe, megvédheti viselőjét az esetleges fertőzéstől. Epidemiológiai kutatások szerte a világon – különösen az ázsiai országokban, ahol a 2003-as SARS pandémia alatt a népesség hozzászokott az általános maszkhordáshoz – azt sugallták, hogy erős összefüggés van a populációra kiterjedő maszkhasználat és a járványkontroll között. A legutóbbi bostoni adatok azt bizonyítják, hogy csökkent a SARS-CoV-2 fertőzés előfordulása az egészségügyi dolgozók körében az általános maszkviselésnek köszönhetően.
A SARS-CoV-2 változatos tünetprofillal rendelkezik, akár teljesen hiányozhatnak a tünetek, azonban természetesen előfordulhat súlyosabb tüdőgyulladás is. A legújabb virológiai, epidemiológiai és az ökológiai adatok arra a hipotézisre vezettek, hogy a szájmaszk mérsékelheti a betegség súlyosságát is a fertőzött emberek körében. Ez a hipotézis összhangban áll azzal a régóta fennálló elmélettel, miszerint a betegség súlyossága arányos a bejutott vírusszámmal. 1938 óta vizsgálják a kutatók elsősorban állatmodelleken a vírusok halálos dózisának fogalmát, illetve azt a dózist, amelynél a vírusnak kitett gazdaszervezetek 50 százaléka meghal (medián halálos adag; LD50). Az olyan vírusoknál, mint például a SARS-CoV-2, ahol a gazdaszervezet immunválasza fontos szerepet játszik a vírus okozta kórfolyamatban, a magas dózisú vírus belégzése kóros útra tereli a természetes immunválaszt, és súlyosbítja a betegséget. Ezért az immunválasz csökkentése szteroid gyógyszer (dexamethason) segítségével javítja a betegség kimenetelét súlyos COVID-19 fertőzés esetén. A vírusrészecske mennyiségének összefüggését a betegség súlyosságával szíriai hörcsög modelleken bizonyították.
Ezek szerint, ha a vírusrészecskék száma determinálja a SARS-CoV-2 súlyosságát, helytálló a hipotézis, miszerint a maszkviselés csökkenti az átjutó víruspartikulumok számát, és ezáltal mérsékli a betegség későbbi klinikai lefolyását. Mivel a maszkok (típustól függően) képesek megszűrni a vírusokat tartalmazó aerosolt, csökkenthetik a fertőzött ember által kilélegzett vírus mennyiségét. Ha ez az elmélet beigazolódik, az általános maszkhasználat növelheti a tünetmentes SARS-CoV-2 infekciók számát. A CDC szerint a tünetmentes fertőzések aránya július közepén 40 százalék volt, de most 80 százaléknál is magasabb az általános maszkhasználatnak köszönhetően, ami a fenti hipotézist igazolja. Azokban az országokban, ahol jobban elfogadott a maszk használata, kisebb a súlyos fertőzés és a halál aránya a populációban. Egy másik vizsgálatban szíriai hörcsögökön vizsgálták a sebészeti maszk használatát, amely azt mutatta, hogy a hörcsögök kevésbé lettek betegek, viszont ha mégis megfertőződtek inkább tünetmentesek voltak, vagy enyhe tünetekkel vészelték át a fertőzést, összehasonlítva maszk nélküli társaikkal.
A legkézenfekvőbb mód a COVID-19 károsító hatásainak kivédésére azon intézkedések támogatása, amelyek a transzmisszió csökkentésére irányulnak, valamint a betegség súlyosságát igyekeznek csökkenteni. Viszont a COVID-19 egy nagyon könnyen átadható vírus, nem lehet megfékezni azáltal, hogy a tünetekre helyezzük a hangsúlyt (ugyanis tünetmentesen is fertőz). Még azokban a régiókban is nehéz eradikálni, ahol szigorú intézkedéseket vezettek be. Folyamatosak, de változóan sikeresek azok az erőfeszítések az Egyesült Államokban, amik a tesztelések számának növekedésére irányultak. Nem csak az infekció prevenciója miatt várjuk a védőoltást, hanem a legtöbb vakcinavizsgálat másodlagos kimenetelként tartalmazza a betegség súlyosságának csökkenését, ezért a tünetmentes vagy enyhe tünetes betegek számának növekedése a vírus elleni népegészségügyi győzelem lenne.
Az általános maszkhasználat úgy tűnik, hogy csökkenti az új fertőzések arányát; azt feltételezzük, hogy a vírusrészecskék számának csökkentésével nő azon fertőzött betegek aránya, akik tünetmentesek is maradnak. Erre példa, egy argentin zártkörű hajóúton kitört járvány, ahol az utasok sebészi szájmaszkot, a hajón dolgozók pedig FFP3 maszkot viseltek, és így a tünetmentes fertőzöttek aránya 81 százalék volt, összehasonlítva egy korábbi, másik hajón kitört járvánnyal, ahol ez mindössze 20 százalék volt (itt nem viseltek maszkot az utazók). Korábban – az Egyesült Államokban – kétszer tört ki a járvány élelmiszergyártó üzemekben, ahol az összes dolgozó maszkot viselt. A több mint 500 fertőzött egyén 95 százaléka volt tünetmentes, és csak a betegek 5 százaléka mutatott enyhe, mérsékelt tüneteket. A halálos esetek aránya alacsony volt azokban a populációkban ahol kötelezték, vagy kényszerítették az embereket a maszk viselésére, és még akkor is alacsony maradt, amikor a lezárások után a megbetegedések száma újból nőni kezdett.
A vakcina biztonságosságával kapcsolatos aggodalmak ellenére a világ nagy reményeket fűz a nagyon hatásos SARS-CoV-2 védőoltáshoz, szeptember elején már 34 vakcinajelölt vett részt klinikai vizsgálatban, míg jelenleg száznál is többet fejlesztenek. Amíg a kutatások eredményeire várunk, fontos lehet bármilyen népegészségügyi intézkedés, ami növeli a tünetmentes SARS-CoV-2 fertőzések arányát a populációban, ezáltal csökken a halállal végződő esetek száma, valamint fokozódik a populáció immunitása. A SARS-CoV-2 vírussal való újrafertőzés ugyanis nagyon ritkának tűnik annak ellenére, hogy a vírus 8 hónapja cirkulál világszerte, továbbá a makákókkal végzett vizsgálatok is ezt mutatják.
A tudományos közösségnek eltartott egy ideig, hogy tisztázza az immunrendszer válaszát a fertőzésre (humorális és sejt-mediált), valamint az antitest alapú szeroprevalencia kutatások alkalmatlanságát. Ígéretes adatok láttak napvilágot az utóbbi hetekben, miszerint a tünetmentes, vagy enyhe tünetes SARS-CoV-2 fertőzés is erős sejt-mediált immunitást eredményez, tehát bármilyen népegészségügyi intézkedés, ami csökkenteni képes a betegség súlyosságát, egyben az immunitás szélesebb körben való elterjedéséhez vezet. Hogy teszteljük azt a hipotézisünket, miszerint a maszkviselés is ezen stratégiák közé tartozik, szükségünk van további vizsgálatokra, amelyek összehasonlítják a tünetmentes esetek arányát a maszkot viselő és maszkot nem viselő populációkban. A varioláció hipotézisének teszteléséhez több további vizsgálatra is szükség van, ami összehasonlítja a SARS-CoV-2 specifikus T-sejt immunitás erősségét és tartósságát tünetmentes és tünetekkel rendelkező betegek esetén, valamint demonstrálnunk kell a SARS-CoV-2 terjedésének lassulását olyan területeken, ahol magas a tünetmentes fertőzöttek aránya. A pandémia elleni küzdelemhez a transzmissziós rátát, valamint a súlyos betegségek arányát szükséges csökkenteni. A növekvő evidenciák arra engednek következtetni, hogy az általános maszkhasználat mindkettőre előnyösen hat.
Dr. Merkely Béla rektor összefoglalója az egyetem hopnlapján
