Mérgek és gyógyszerek
A remények szerint a jövőben a venomika további fejlődésével speciális, csak a tüneteket okozó méregkomponensek ellen kifejlesztett, olcsó ellenszerek állnak majd rendelkezésre, és a klinikai vizsgálati szakban lévő fájdalomcsillapító, rák és autoimmun gyulladás elleni szerek is jól szerepelnek, írja a Qubit.
Az állati toxinok már a venomika kialakulása előtt is az alapkutatás nagy sikerű eszközei voltak, nem véletlenül. A méregmolekulák 400 millió éves evolúciójuk során nagyon stabillá, specifikussá és potenssé váltak, ráadásul sokféle irányba fejlődve sokféle célmolekulára hatnak, és szélsőséges válaszokra késztetik a megtámadott szervezetet. Van méreg, ami a világ legerősebb fájdalmát okozza (egyéb szempontból is különleges: emlősállat, a kacsacsőrű emlős hímje állítja elő) és van, ami érzéstelenít, így fájdalomcsillapítóként használható; egyes mérgek gátolják a véralvadást, mások segítik; egyes mérgek túlingerlik, mások blokkolják az idegrendszert; egyes mérgek elpusztítják az ideg- és izomsejteket, míg más mérgek védik őket, és olyan anyagokat tartalmaznak, amik serkentik a növekedésüket.
Mivel a mérgek egymástól függetlenül legalább száz különböző útvonalon alakultak ki, a toxinológusok az egészséges és beteg emberi szervezet működésének feltárásán túl az evolúció nagy kérdéseihez is egyre inkább hozzá tudnak szólni. Már Darwin is egy darázsméreg működésmódját megfigyelve vonta kétségbe a mindenható jóisten létét (a parazitoid darázs a petéit a megbénított áldozatra rakja, amit azok lassanként elfogyasztanak), a modern evolúciókutatók pedig kiderítették, hogy eredetileg az emlősök is mérgeztek (a humán genomban pszeudogének formájában vannak jelen ennek nyomai). A ma is mérgező emlősfajok ősei korán elágaztak a törzsfa emlőságán, és a vérszívó denevéren kívül rovarevők. A ritka, mérges emlősfajok közé tartozik a cickány, a patkányvakond és egyetlen főemlősként a lajhármaki is; ez utóbbi a már említett kacsacsőrű emlőshöz hasonlóan a mérgét nem a zsákmány, hanem a vetélytársak ellen veti be. Az óriási fájdalmat okozó kacsacsőrűemlős-méreg azért is különleges, mert több fehérjéje is létezik kétféle izomer formájában. A D-aminosavakat tartalmazó fehérjék a szövetekben sokkal stabilabbak, és némelyikük jóval potensebb, mint a szokványos, L-aminosavat tartalmazó forma. A példán felbuzdulva kezdték kutatni, hogy közrejátszik-e ilyen stabil izomer olyan, embert is érintő lerakódási betegségek kialakulásában, mint az amiloidózis vagy az Alzheimer-kór. A többi különleges emlősméreg pedig a fájdalomérzés kutatásán kívül lehetséges gyógyszerként merül fel a magas vérnyomás, a migrén vagy a petefészekrák kezelésében.
Az első állati méregből előállított gyógyszert is a népbetegségnek számító magas vérnyomás kezelésére fejlesztették ki. Az 1980-as évek eleje óta forgalmazott, értágító hatású szer kasszasiker lett, gyártója évente másfél milliárd dollár értékben dobja piacra. A brazil vipera mérgét másoló gyógyszer mellett még kb. húsz egyéb venom-gyógyszer kapható szívinfarktus, szívelégtelenség és cukorbetegség kezelésére, véralvadásgátlásra, fájdalomcsillapításra, így a kígyóknak, csigáknak, gyíkoknak sokkal több emberélet köszönhető, mint ahány állatot elpusztítanak.
A remények szerint a jövőben a venomika további fejlődésével speciális, csak a tüneteket okozó méregkomponensek ellen kifejlesztett, olcsó ellenszerek állnak majd rendelkezésre, és a klinikai vizsgálati szakban lévő fájdalomcsillapító, rák és autoimmun gyulladás elleni szerek is jól szerepelnek. Az aggódók pedig arra hívják fel a figyelmet, hogy csak az eddig nem vizsgált pókok mérgében 20 millió ismeretlen összetevő lehet, amelyek nagy része, ha ilyen tempóban pusztítjuk az állatvilágot, örökre ismeretlen is marad.
