A menopauza és a nők körében előforduló hangulatzavarok kapcsolata ma is vitatott kérdés. Szerencsére a nők többségénél a premenopauza – a menstruációs ciklusok szabálytalanná válása és az utolsó havi vérzés közötti időszak – nem jár depresszióval.
Az érintetteknél a depresszió kialakulását egyrészt a hőhullámok alvászavart okozó hatásával hozták összefüggésbe, másrészt a depressziós epizódok ismételt jelentkezése és a premenopauza közötti véletlenszerű időbeli egybeesésnek tulajdonították olyan nőknél, akiknek előzményében hangulatzavar szerepel, s emiatt amúgy is nagyobb az esélye a kiújulásnak.
A közelmúltban megjelent tanulmányok eredményeiből ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy e feltételezések nem minden tekintetben állják meg a helyüket. Először is, számos hosszmetszeti vizsgálat kapcsán észlelték, hogy a hőhullámok nem mindig előzik meg a depresszió kialakulását, illetve nem feltétlenül társulnak ilyen epizódokkal. Másrészt, a közelmúltban olyan tanulmányok láttak napvilágot, amelyek szerint a premenopauza vége felé olyan nőknél is találkozhatunk a depresszió első epizódjának jelentkezésével, akiknek az előzményében nem szerepel depresszió. Harmadsorban, több rövid időszakot átfogó, véletlen besorolásos vizsgálatban is kimutatták, hogy az ösztradiol antidepresszív hatást fejt ki azokra a nőkre, akiknél a depresszió a premenopauzában jelentkezik.
A közelmúltban végzett hosszmetszeti tanulmányok eredményei tehát azt mutatják, hogy a premenopauzában lévő nők egy részénél fokozott a depresszió kialakulásának kockázata. A premenopauza kezdetét e tanulmányokban a menstruációs ciklusok szabálytalanná válásához (a ciklushossz több mint 7 nappal történő megváltozásához) kötötték; további kritériumnak tekintették, hogy a plazma FSH-szintje a szórás több mint kétszeresével meghaladja a reproduktív korban lévő nőkre jellemző normál tartomány felső határát. A depresszió kórisméjét strukturált klinikai interjú vagy kérdőív segítségével állították fel.
A fenti tanulmányok közül háromban olyan nőket követtek prospektív módon, akiknél a premenopauza kezdetéig nem jelentkezett depressziós állapot. E vizsgálatokban azt állapították meg, hogy a menstruációs ciklus szabálytalanná válása után 2–2,5-szeres az első depressziós epizód fellépésének kockázata a rendszeres menstruációs ciklussal rendelkező nőkhöz képest. Az eredmények tehát azt mutatják, hogy szabályos menstruációs ciklussal rendelkező, hasonló életkorú nőkkel összevetve a premenopauza – de nem a menopauza – és a depressziós epizódok első, illetve visszatérő jelentkezése között összefüggés áll fenn.
A depresszió tüneteinek középkorú nők körében való előfordulását vizsgáló epidemiológiai tanulmányok kapcsán számos olyan tényezőt azonosítottak, amelyek összefüggésbe hozhatók a depresszióval. Ezek az alábbiak:
• depressziós epizódok az előzményben;
• a premenopauza (azaz a menstruációs ciklusok szabálytalanná válásával jellemezhető időszak) hosszabb tartama;
• hőhullámok jelentkezése;
• premenstruációs dysphoriáról (PMD), szülés utáni (postpartum) depresszióról (PPD) vagy stresszel teli életeseményekről szóló beszámolók, rossznak ítélt egészségi állapot, dohányzás az előzményben, alvászavarok, a szülések kis száma és a partner hiánya.
A hőhullámok és a premenopauza hosszabb időtartama kivételével a felsorolt tényezők a nők életének többi részében is fokozzák a depresszió kockázatát, tehát nem kifejezetten a premenopauza időszakára jellemzők.
Fontos megjegyeznünk, hogy a premenopauzában jelentkező depresszió kezdete sem az előzményben szereplő (reproduktív endokrinológiai változásokhoz köthető [PPD] vagy azoktól független) depressziós epizódok, sem a hőhullámok fellépése alapján nem jelezhető előre.
Elképzelhető ugyanakkor az is, hogy azért nem tudjuk azonosítani az ebben az időszakban jelentkező depressziót előrejelző tényezőket, mert az e tárgyban végzett vizsgálatokba bevont depressziós betegek kis száma nem teszi ezt lehetővé. További tanulmányoktól remélhetjük annak tisztázását, vajon léteznek-e olyan tényezők, amelyek alapján megjósolható a pramenopauzális depresszió jelentkezése, illetve növelik annak kockázatát, ugyanakkor függetlenek azoktól a tényezőktől, amelyek a nők életének egyéb szakaszaiban hajlamosítanak a depresszió kialakulására.
Forrás: Nőgyógyászati és Szülészeti Továbbképző Szemle