Mennyit költünk magán-egészségügyre?
Bár néhány éve még úgy tűnt, robbanásszerű fejlődésnek indulhat az egészségbiztosítási piac, a remények egyelőre tovaszálltak. Az önkéntes egészségpénztárak azonban talpon maradtak.
A kormány 2012-ben hozott döntése értelmében a munkaadók adómentesen vásárolhatnak egészségbiztosítást dolgozóiknak. Igaz, a társaságok által kínált szolgáltatási csomagoknak nem lehet része a foglalkozás-egészségügyi vizsgálat, mint ahogy az adóhatóság a szűrővizsgálatok adómentességére is nemet mondott egy állásfoglalásában. Ezzel együtt a biztosítási szakma robbanásszerű fejlődést várt, a szakemberek éves szinten 50–100 milliárdos piacról vizionáltak. A remélt felfutás azonban elmaradt, manapság jobbára változatlanul ugyanazok a nagy multinacionális cégek vásárolnak dolgozóiknak egészségbiztosítást, akik ezt már általában korábban is megtették. Az üzleti egészségbiztosítási piac éves szinten 10–11 milliárdra tehető, s bár a cégek próbálkoznak a váltással – az úgynevezett összegbiztosítás mellett bővítve szolgáltatás alapú kínálatukat –, a piaci robbanásra még várni kell.
Az önkéntes egészségpénztárak növekedése változatlanul dinamikus maradt az elmúlt években is, derült ki egy keddi háttérbeszélgetésen. Igaz, ehhez hozzájárult a cafeteria rendszere is. Az Önkéntes Pénztárak Országos Szövetségének felmérése szerint arra a kérdésre például, hogy adott összegű béren kívüli juttatást mire fordítanák a meginterjúvoltak, az Erzsébet-utalvány és a Széchenyi Pihenő Kártya után harmadikként az egészségpénztári hozzájárulást jelölték be. A jelenlegi cafeteria megszüntetése komoly csapás lenne az egészségpénztáraknak, amelyek szervezete lobbizik a rendszer fennmaradásáért. Ám ennél többet az ügy állásáról nem sikerült megtudni Studniczky Ferenctől, az OTP Egészségpénztár ügyvezető igazgatójától. Azt viszont elmondta, hogy az emberek 66 százaléka változatlanul nem készült fel élete valamely váratlan helyzetére, ami akár egy váratlan egészségügyi kiadás is lehet. Bár tagságuk számláján változatlanul a munkáltatók befizetései képezik a nagyobb hányadot (70 %), ám ez az utóbbi években csak kis mértékben emelkedett, míg a tagi utalások összege növekvő tendenciát mutat.
A pénztártagok évek óta ugyanarra költik a kártyájukra utalt pénzt: elsősorban gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök kiváltására. Igaz, az utóbbi időben növekedésnek indult a konkrét egészségügyi szolgáltatások ily módon történő egyéni finanszírozása is. Az OTP Egészségpénztárnál évi 10 milliárdos bevételéből 1,7 milliárd forintot fordított tagságuk az utóbbi célra. Nem véletlenül, hiszen egyre többen fordulnak magán egészségügyi szolgáltatókhoz.
Míg az Európai Unió „törzstagjai” (EU15) esetében reálértéken az egy főre jutó egészségügyi közkiadások körülbelül 50 százaléka jutott 1992-ben egy-egy magyar állampolgárra, ez az arány 36,7 százalékra csökkent 2013-ra.
A háztartások kiadásaik 4 százalékát fordítják Magyarországon egészségügyre, ami kiemelkedően magas arány az OECD országok között, sorolta az adatokat Leitner György. Legtöbbet a gyógyszerek finanszírozására költenek saját zsebükből a magyarok, a kórházi ellátásból legfeljebb az egynapos beavatkozások jönnek szóba, a járóbeteg szakellátásban azonban hihetetlen dinamizmus figyelhető meg, itt 50 százalékos a saját zsebből – akár egészségpénztári kártyáról – történő fizetés. Két év alatt – 2012-től 2014-ig – szinte megduplázódott az az összeg, amit egy-egy lakos magán-egészségügyre költ. 2014-ben ez az összeg 57 ezer forint volt, azonban egy frissebb adat – Studniczky Ferenc szerint – már 78 ezer forintról szól.
