Méltóságteljes időskor és longevity: kihívások és megoldások az idősellátásban

A várható élettartam növekedésével egyre több idős ember ellátásával kell szembenéznie az egészségügynek. Milyen kihívást jelent ez, és hogyan próbál ezzel megküzdeni a rendszer?

Csiki Zoltán: Az egyre nagyobb arányú időskorú lakosság részéről megfigyelhető a folyamatosan növekvő szükséglet az akut, illetve sürgősségi ellátás irányában. Az egészségügyi szolgáltatások iránti növekvő igény mögött valós szükségletek állnak, és a korlátozott finanszírozás nyomást gyakorolhat a helyi egészségügyi és szociális ellátórendszerek kapacitására. A krónikus betegségben szenvedő időskorú lakosság egészségügyi és gondozási szükségleteinek kielégítése különösen fontos feladat, hiszen amennyiben ez nem történik meg, az a testi és lelki egészségük, illetve társadalmi életük további romlásával jár.

Papp Gábor: Az idősebb emberek érzékenyebben élik meg a körülöttük zajló eseményeket, és az egészségügyi ellátórendszerben gyakran érzik diszkriminatívnak az őket érintő folyamatokat, amit tovább fokozhat az, ha elutasító válaszokat kapnak az egészségi panaszaikkal kapcsolatban. Napjainkban különösen fontos lenne a lakosság öregedéssel járó, fokozódó egészségügyi igényeinek és gondozási szükségleteinek részletes felmérése, és a problémás területek megoldását célzó, átfogó programok indítása.

Divatos szó ma a longevity. Mennyire releváns ez a mai Magyarországon, mit tehetünk azért, hogy meghosszabbítsuk az egészségben eltöltött életet?

Csiki Zoltán: A hosszú, egészséges élet eléréséhez számos tényező járul hozzá, a genetika mellett a legnagyobb szerepet az életmódunk játssza. Kulcsfontosságú a rendszeres sportolás, melyet érdemes minél fiatalabb korban beépíteni a mindennapokba. Mindazonáltal sosem késő elkezdeni, ugyanis az idősebb korban megkezdett testmozgásnak is jelentős egészségjavító hatásai vannak mind a testi, mind a szellemi funkciók terén. Szintén alapvető a tudatos, egészséges táplálkozás, a kiegyensúlyozott, tápanyagokban gazdag étrend. A megfelelő mennyiségű és minőségű alvás is elengedhetetlen a regenerálódáshoz és a kognitív funkciók megőrzéséhez. Az esetleges betegségek időben történő felismeréséhez pedig fontos még a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel is.

Papp Gábor: Az egészséges életmódra irányuló szemléletet már gyermekkorban át kell adni, s itt véleményem szerint a kormányzat által is támogatott iskolai edukációs programok további erősítése a kulcs. A fizikai egészség mellett azonban a mentális és szociális jólét is fontos tényező. Ebben kiemelt szerepe lenne a többgenerációs családok újraépülésének, ami segítene az idősek elmagányosodásának megelőzésében. 

Az idősellátás problémáinak egy része nem az egészséggel kapcsolatos, hanem szociális kérdés. Milyen az együttműködés az érintett szektorok között, hol látnak hiányosságot, és mi lehet a megoldás?

Csiki Zoltán:Valóban, az idősellátás nemcsak egészségügyi, hanem erősen szociális kérdés is, sokszor nem is orvosi beavatkozásra, hanem mindennapi segítségre van szükségük az időskorúaknak, amit a családtagjaik sok esetben nem tudnak biztosítani. Ebben próbálnak segítséget nyújtani az önkormányzati és egyházi fenntartású idősotthonok is. Komoly probléma azonban, hogy az egészségügyi és szociális ellátás együttműködése sokszor széttagolt, emiatt könnyen ellátási űr keletkezhet. A megoldás a két szektor szorosabb összehangolása és integrált ellátási formák kialakítása lenne, hiszen az idősek méltóságteljes életének biztosítása össztársadalmi felelősség.

Játszhat-e szerepet a mesterséges intelligencia (MI) és a robotika az idősellátásban?

Csiki Zoltán: A mesterséges intelligencia robbanásszerű térhódítása nem kerülheti el az idősellátást sem, és nagyon hasznos lehet a mindennapi életet segítő területeken. Gondolhatunk például gyógyszerbevételre figyelmeztető alkalmazásokra, gondosóraeszközökre, elesésjelző rendszerekre vagy akár társas kapcsolatot szimuláló robotokra, melyek enyhíthetik a magányt.

Papp Gábor: Az MI az egészségügyben dolgozó orvosokat és gondozókat is nagymértékben támogathatja az állapotfelmérésben, sőt a betegutak szervezésében is. Ugyanakkor fontos, hogy a technológia ne kiváltsa, hanem kiegészítse az emberi törődést, hiszen a valódi személyes kapcsolat pótolhatatlan az idősek számára is.