Megszorítás az egészségügyben (is)

Veres János pénzügyminiszter a költségvetési javaslat parlamenti expozéjában azt mondta, Magyarország jövőre meg fog felelni a maastrichti kritériumoknak, vagyis az eurózónához való csatlakozás államháztartási feltételeinek. A kiadáscsökkentő lépések összességében mintegy 400 milliárd forinttal mérséklik az államháztartási kiadásokat a büdzsé október elején beterjesztett, korábbi változatához képest. Bár Kovács Árpád, az Állami Számvevőszék elnöke több helyütt felhívta a figyelmet arra, hogy esetenként a büdzsé legújabb változatának számai is megalapozatlanok, annyi bizonyos, hogy a tervezett megszorításokból az állam által felügyelt minden terület kivenné a részét.
Az önkormányzatoknak szánt központi pénzeket például 150 milliárd forinttal tervezi megkurtítani a kormány, és a javaslat mintegy 120 milliárd forintos megszorítást tartalmaz – elsősorban a bérekre vonatkozóan – a közszférában. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke a Magyar Nemzetnek azt mondta: ha valóban nem lesz béremelés és 13. havi fizetés az egészségügyben, akkor ez még többeket ösztönözhet a pályaelhagyásra, a külföldi munkavégzésre. A 13. havi bér az utolsó vonzereje volt a szakdolgozói pályának – fogalmazott, ezért is kezdeményezték, hogy a szakdolgozókkal tegyenek kivételt. Kökény Mihály volt szakminiszter, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának szocialista elnöke a Medical Online érdeklődésére ezt azonban most nem tartotta lehetségesnek. Ha a bérstop és a 13. havi juttatás elvonása az ára, hogy meg tudjuk védeni a munkahelyeket és a forint biztonságát, akkor nem lehet kedvezményeket tenni – mondta. Ettől függetlenül szerinte meg lehetne, sőt kellene vizsgálni, hogy például milyen kötelezettségek vállalhatók az ágy mellett három műszakban dolgozók helyzetének javítására. Szerinte konkrét programokat lehetne meghirdetni, s „acsarkodás” helyett ezekről vitázni, vagy például az átalakítást akadályozó praxis-, illetve önkormányzati törvény megváltoztatásáról. Kökény szerint a szakszervezeteknek az érdekegyeztető fórumokon, az Országos Érdekegyeztető Tanácsban vagy a közalkalmazottaknak az OKÉT-ban kellene megállapodásra jutniuk. Mint mondta, a költségvetési vita egész novemberben tart, s volna mód arra, hogy ha nem is január elsejétől, de az év során életbe léphessenek a kialkudott kedvezmények.
Élesen bírálta a költségvetési javaslatot Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke is, akinek megfogalmazása szerint nincs még egy olyan ország Európában, amely annyira rövidlátó volna, mint Magyarország, amely ezzel a lépéssel végérvényesen tönkreteszi az egészségügyet. Pesti Imre, a Fidesz szakpolitikusa keddi sajtótájékoztatóján a részleteket is elemezve úgy vélekedett: a jövő évi költségvetés a teljes egészségügyi finanszírozást lehetetlen helyzetbe hozza”; ennek következtében egy év alatt megduplázódhat a kórházak adósságállománya. A kórházak 30 százaléka jelenleg is csődben van, és ez az arány drasztikus mértékben növekedni fog – vélekedett. A képviselő szerint a háziorvosi rendszerből is elvonnak 4 milliárdot, vagyis amit a vizitdíjról szóló népszavazás után a kormány betett a rendszerbe, azt most vissza fogja venni. Emellett a költségvetés 22 milliárddal kevesebbet ad a járóbeteg-ellátásnak, vagyis ezen a területen nem lesz fejlesztés a következő időszakban, valamint megszorítások érik a vérellátót, a mentőszolgálatot, a tisztiorvosi szolgálatot és a gyógyfürdőellátást is – sorolta. Mint fogalmazott: a költségvetésben nincs prioritás, csak fűnyíróelv van, nincs kitörés, csak lepusztulás, ami szerinte emberéleteket követel majd. Ezzel szemben Kökény Mihály portálunknak azt állította: a megszorítás csupán a bérek befagyasztása és a 13. havi elvonása miatt érinti az egészségügyet. Hasonlóan nyilatkozott a Parlamentben Schvarcz Tibor országgyűlési képviselő is (MSZP), aki hozzászólalásában azt közölte: a jövő évi költségvetésben a korábbi évek szakmapolitikai elvárásai érvényesek, de korlátozottabbak a lehetőségek.
Az Egészségbiztosítási Alap kerete az idei előirányzatot 2,9 százalékkal haladja meg, a természetbeni ellátások összege 2,6 százalékkal lesz több a 2008. évinél. Mint fogalmazott, az alap költségvetése először tartalmaz 16 milliárdos keretet az ötszázalékos bérnövekményre. Emellett 10 milliárdot különítenek el fejlesztésekre a háziorvosi, fogászati ellátásra, a művesekezelésre, az otthoni szakellátásra, a betegszállításra és mentésre. Aktív betegellátásra plusz egymilliárdot fordítanak, a krónikus fekvőbeteg-szakellátásra ötszázmilliós pluszt terveznek. Az elkövetkező évben mintegy ezer plusz pet-vizsgálatra lesz lehetőség – mondta az Országgyűlés előtt. A gyógyfürdő- és egyéb gyógyászati ellátások 17,9 százalékos pluszforrások állnak rendelkezésre. A gyógyszertámogatásoknál 6,3 százalékos lesz a növekedés. A fogászati ellátásban 311 millió fejlesztési forrás, művese-kezelésekre 500 millió plusz várható. S bár a szaktárca költségvetése összességében csökken, oltóanyag beszerzésre plusz négymilliárdot, a védőnői hálózat fejlesztésre 350 milliót tartalmaz a javaslat. Uniós fejlesztési forrásokból az Országos Mentőszolgálat fejlesztése valósulhat meg, népegészségügyi programokra pedig 800 millió forint áll rendelkezésre – közölte a szocialista képviselő, aki ugyancsak visszautasította Pesti Imre keddi állításait. A költségvetés – s ha úgy tetszik, a kisebbségi kormány – sorsa azonban egyelőre igencsak bizonytalan. A tervekkel – egyelőre legalábbis – legfeljebb a szocialista képviselők értenek egyet, és egyes hírek szerint közöttük is vannak olyanok, akik megszorítás helyett inkább felgyorsíttatnák például a korábban megszüntetetett és már ki is ürített egészségügyi ingatlanok eladását.

Köbli Anikó

Összeomolhat a közoktatás?

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) szerint összeomolhat a közoktatás, ha a jövő évi költségvetésben beterjesztett normatívacsökkenés megvalósul – közölte Kerpen Gábor elnök kedden. Az érdekvédő ezért levélben fordult a társszakszervezetekhez, együttes fellépést kérve tőlük. A PDSZ elnöke a költségvetési törvény legutolsó változatát „elképesztőnek” nevezte. A normatívák jelentős része reálértéken 8-9 százalékkal csökkenhet; ennek következményeként szerinte az osztálylétszámok újabb növelése, az osztályok összevonása, intézmények bezárása prognosztizálható és feltehetően a közoktatás dolgozóinak létszáma sem maradhat a jelenlegi szinten.

Forrás: MTI