Megjelent egy magyar vakcina-hatékonysági tanulmány
A tanulmány a megfertőződés és a halálozás elleni védelmet vizsgálta 3,7 millió oltott körében, Kásler Miklós és Müller Cecília is társszerzők, írja a Telex.
Az eredményeket bemutató tanulmányt egy rangos nemzetközi szaklap, a Clinical Microbiology and Infection közölte. A kutatás a HUN-VE nevet kapta, ami a magyar vakcinahatékonyság angol rövidítése. A szerzők között – a Semmelweis Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem és a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) szakértői mellett – Müller Cecília országos tisztifőorvos és Kásler Miklós emberierőforrás-miniszter is megtalálható, így nem kétséges, hogy az eredmények a hivatalos kormányzati kommunikációban is meg fognak jelenni.
A tanulmány a megfertőződés és a halálozás elleni védelmet vizsgálta 3,7 millió oltott körében, akik legalább hét napja megkapták a második adagjukat. A szerzők az NNK adataiból dolgoztak. (Az NNK-tól közérdekű adatigénylés keretében többen kikérték többek között ezeket az adatokat is, amire az NNK azt a választ adta, hogy az a központ ezen adatok tekintetében nem adatkezelő, illetve a kért formában nincsenek meg az adatok, ezért a kérést elutasították.)
A vakcinák hatékonyságát úgy állapították meg, hogy az oltottak körében regisztrált fertőzéseket és haláleseteket összevetették az oltatlan kontrollcsoportéval. Az eredményeknél statisztikai módszerekkel kezelték a nemből, életkorból és az oltás időpontjából adódó eltéréseket is. (16 év alattiak nem szerepeltek az alanyok között.)
Január 22. és június 10. közötti adatokat használtak, azaz leginkább a harmadik hullámról és az azt okozó alfa variáns elleni védelemről adnak képet az eredmények – hogy ez miért problémás, arra még visszatérünk.
A teljesen beoltottak körében a megfertőződés elleni védelem a vakcinától függően 68,7-88,7 százalék, míg a halálozás elleni védelem 87,8-97,5 százalék. Ez utóbbi a 16-44 évesek körében 100 százalékos, azaz senki nem halt meg teljesen oltottan ebből a korosztályból a vizsgált időszakban.
Esetszámra egyébként úgy néz ki ugyanez, hogy az oltatlanok közül 371 212, a teljesen oltottak közül 6912 fő fertőződött meg, illetve 13 533 oltatlan és 533 teljesen oltott halt meg.
Ezek a számok a fertőzés és a halálozás elleni védelmet mutatják, a súlyos megbetegedés, kórházba kerülés elleni védelemről, amely a halálozás megelőzése mellett a másik fő funkciójuk a vakcináknak, nincs szó a tanulmányban.
A tanulmány is megjegyzi, hogy a vakcinákra bontott eredmények értelmezésében szem előtt kell tartani, hogy kik kapták az adott vakcinát, Magyarországon elsősorban a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcinával oltották a krónikus betegségük miatt magas kockázati csoportba tartozókat, ez pedig lefelé torzíthatja a hatékonyságukat (de így is a három leghatékonyabb közé tartoznak a Szputnyik V mellett).
„A megfigyeléses vizsgálatunk demonstrálta öt különböző vakcina magas vagy nagyon magas hatékonyságát a SARS-CoV-2-fertőzés és a Covid-19-hez köthető halálozás megelőzésében” – olvasható a tanulmány konklúziójaként.
Az eredmények alapján a tanulmány szerint a vakcinák a vizsgált időszakban 9500 halálesetet előztek meg.
Az összességében is a legalacsonyabb fertőzés elleni védelmet produkáló Sinopharm-vakcina a 85 év felettieknél mindössze 43,1 százalékban védett a megfertőződéstől, még a vizsgált, az oltás beadásához közeli időszakban is. (Az AstraZeneca-vakcina esetében még alacsonyabb értéket mértek, de ott olyan volt ebben a korcsoportban hogy az statisztikailag szinte kiértékelhetetlen.)
A tanulmány komoly korlátja azonban, hogy az adatgyűjtés június 10-én lezárult, azaz az ennél későbbi időszakról nem derül ki belőle semmi. Márpedig ez nemcsak azért kulcsfontosságú, mert ezután kezdődött meg a járvány újbóli felfutása – ráadásul egy másik, új variáns megjelenése miatt –, amely az épp javában zajló negyedik hullámba torkollott. Hanem azért is, mert nemzetközi eredmények egész sorából tudni lehet, hogy a vakcinák hatékonysága az idő előrehaladtával csökkenésnek indul, ami 4-5 hónaptól már érzékelhető, de igazán 6 hónap után jelentős. (Hangsúlyozzuk: az ebben a tanulmányban is vizsgált fertőzés elleni védelemre igaz ez elsősorban, mert a súlyos betegség elleni védelem sokkal kisebb mértékben csökkent.) Azaz a magyar tanulmány eredményei épp azt az időszakot nem mutatják be, amikor már itthon is tapasztalható volt a vakcinák hatékonyságának csökkenése – jegyzi meg összefoglalójában a Telex.
