hirdetés
hirdetés
2024. november. 23., szombat - Kelemen, Klementina.
hirdetés

Mégiscsak hasznos a nátrium?

Koleszterinszint-csökkentés vízzel

Az ásványvizek két legtöbbet vizsgált összetevője a kalcium és a magnézium. A nátriumot eddig többnyire annyival intéztük el, hogy vérnyomás-növelő hatása miatt lehetőleg minél kevesebb legyen belőle. Lehet, hogy rosszul gondoltuk?

Nem döntik meg, de legalább árnyalják egy spanyol munkacsoport eredményei azt a leegyszerűsítő elképzelést, amely szerint a sok nátriumot tartalmazó étrend fokozza a kardiovaszkuláris betegségek kockázatát. Szerintük az ésszerű mértékű nátriumbevitelnek preventív értéke van.

A víz dietetikai szerepe sokáig nem kapott hangsúlyt, 1999-ben jelent meg először a hetven év felettieknek ajánlott táplálkozási piramisban az egyéb táplálékok mellett a víz (lásd az ábrát). A kardiovaszkuláris betegségek gyakorisága és az ivóvíz minősége közötti kapcsolatot is csak az elmúlt 30 évben kezdték vizsgálni, mind ez idáig azonban inkább epidemiológiai, mint klinikai adatok támasztják alá, hogy az elfogyasztott víz ásványianyag-tartalma összefügg a szélütés gyakoriságával és a lipidanyagcsere mutatóival. Az 1990-es évek végétől több közlemény jelent meg, amelyek szerzői az ásványokban gazdag vizek hatását vizsgálták a vér lipoprotein-koncentrációjára. Az eredmények alapján feltételezni lehetett, hogy az elfogyasztott víz a kardiovaszkuláris kockázatot is befolyásolja.

Schoppen és munkatársai (J Nutr 2004;134:1058–1063) posztmenopauzában lévő nők bevonásával vizsgálták a szív- és érrendszeri hatásokat két, egyenként két hónapos vizsgálati szakaszban. Az első során a résztvevőknek naponta egy liter, kevés ásványi anyagot tartalmazó ásványvizet kellett elfogyasztaniuk, amelyet a második két hónapban sok ásványi anyagot tartalmazó vízre cseréltek. Az utóbbiban bőven volt hidrogén-karbonát (30-szoros mennyiség a „kontroll” vízhez képest), nátrium (124-szeres mennyiség) és klór (102-szeres mennyiség). A vizsgálat során rendszeresen ellenőrizték a résztvevők táplálkozási szokásait, testtömegét, vérnyomását, valamint a táplálék minőségi és mennyiségi összetételét. Ezek egyike sem változott a vizsgálati periódusban.

A teljes cikket csak regisztrált felhasználóink olvashatják. Kérjük jelentkezzen be az oldalra vagy regisztráljon!

A kulcsos tartalmak megtekintéséhez orvosi regisztráció (pecsétszám) szükséges, amely ingyenes és csak 2 percet vesz igénybe.
E-mail cím:
Jelszó:
Csupor Dezső
a szerző cikkei

Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés