Meghatározták a Zika-vírus szerkezetét
A Science-ben megjelent eredmény jelentős lépéssel visz közelebb a terápia és az oltóanyag kifejlesztéséhez, közli a PharmaOnline.
Richard Kuhn és Michael Rossmann, az indianai Purdue University kutatói által vezetett tudóscsapat krio-elektronmikroszkópos módszerrel határozta meg a Zika-vírus szerkezetét, eredményeiket a The 3.8 Å resolution cryo-EM structure of Zika virus című szabadon hozzáférhető tanulmányban közölték.
A vizsgálat feltárta, hogy a Zika-vírus szerkezete nagyon hasonló a többi flavivíruséhoz – az RNS-szálat lipidmembrán borítja, amit ikozahedrális proteinburok, kapszid vesz körül –, azonban nagyon fontosak a finom különbségek. A legtöbb flavivírus nem képes behatolni az idegrendszerbe, majd az idegsejtekbe a vér-agy gát és a placenta miatt, azonban úgy tűnik, a Zika-vírus képes erre, amiért minden bizonnyal az apró strukturális eltérések tehetők felelőssé. Mint kiderült, a flavivírusok szerkezete a kapszidban található glikozilációs helyeket körülvevő aminosavakban tér el egymástól. A két különböző fehérje 180 másolatából felépülő kapszid glikozilációs helyeihez a zika esetében speciális szénhidrát molekulák kötődnek – Kuhn magyarázata szerint a humán sejtek ezeket a felszíni cukrokat ismerik fel, kebelezik be, így történik meg a fertőzés, azaz a vírusok az édesség ígéretével csalják tőrbe az idegsejteket. A glikozilációs helyek aminosav-környezete pedig azt szabhatja meg, hogy milyen fajta humán sejt érzékeny az adott flavivírus-féleségre.
A másfél évtizede a flavivírusokat tanulmányozó kutatók (2002-ben Kuhn és Rossmann határozta meg a dengue láz vírusának szerkezetét, és 2003-ban ők írták le a nyugat-nílusi vírus struktúráját is) szerint a glikozilációs helyek a jövőbeli antivirális szerek támadáspontjai lesznek, inhibitoraikkal megakadályozható lesz a vírusok sejtekhez történő kötődése.
