Megérkeztek az első CMF vérminták a szegedi biobankba

Fontos állomáshoz érkezett kutatási tevékenységében a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ: klinikai partnerei elvégezték az első vérminták levételét a „Health for Hungary – Hungary for Health” (H4H) vizsgálat keretében. A vérplazma-mintákat a Szegedi Tudományegyetem fejlesztése alatt álló Biobankban tárolják, mínusz 80 fokon, speciális fagyasztóban.

A széles körben végzett, országos kutatási program célja a daganatos és egyéb betegségek korai felismerése egy innovatív módszerrel: infravörös molekuláris ujjlenyomatok meghatározásával. A vérminták összetételének ultrarövid lézerimpulzusokkal végzett elemzése ugyanis lehetőséget biztosít egy személyre szabott egészségügyi monitorozásra, ugyanazon egyéntől időről időre ismételt mintavétellel.

Az egészségügyi intézmények az orvostudományi kutatás keretében levett vérmintákat álnevesítve továbbítják, így az adatvédelmi előírások szerint a kutatók nem tudják személyesen azonosítani a vizsgált személy mintáját. Ezt követően a vérmintákat speciális hűtési körülmények között tárolják a szegedi Biobankban.

A vérminták maximum hat órát utazhatnak és az SZTE Biobankban dolgozó kutatóknak mindössze 10 percük van áthelyezni őket. A plazmaminták egy tizede csak néhány hetet tölt Szegeden, ezt követően a Müncheni Tudományegyetem (Ludwig-Maximilians-Universität) lézerfizikai tanszékére küldik őket, ahol elvégzik rajtuk a lézer alapú mérést, kiértékelik az eredményeket majd megsemmisítik a mintákat. Az önkéntes alapú véradás során azonban az egészségügyi dolgozók egy plusz kémcsövet is megtöltenek vérrel. Az ebben elhelyezett minta rutin laboratóriumi eredményeket biztosít - vérkép, vérkémiai paraméterek - az önkéntesek számára.

A projekt szakmai vezetője prof. dr. Krausz Ferenc, a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központ ügyvezetője. A technológia alkalmazhatóságát, avagy, hogy miként lehet ezeket a lézerimpulzusokat az emberi egészség vizsgálatára használni, Dr. Mihaela Žigman és csoportja alkotta meg és a Molekuláris- Ujjlenyomat Kutató Központtal együttműködve fejleszti tovább, illetve alkalmazza vérminták vizsgálatára. A Szegedi Tudományegyetem Biobankja tehát újabb mérföldkövéhez érkezett az első vérminták tárolásával. Sikeresen vizsgázott a tárolórendszer és a laboratóriumi mintákat rögzítő szoftver adatbázis is.

Mint ahogyan arról már korábban beszámoltunk: a Szegedi Tudományegyetem 2020-ban elsőként csatlakozott Magyarországon az európai biobanki és biomolekuláris kutatások konzorciumához (BBMRI-ERIC). Ezzel egyidejűleg egy új, modern, több millió minta tárolására is alkalmas infrastruktúra kialakítása kezdődött meg. Az SZTE Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Déli Klinikaparkjában elterülő, 260 négyzetméteres biobanki épület műszaki, épületgépészeti és speciális biztonsági rendszerének kialakítása mellett az informatikai hálózat fejlesztése is megtörtént. Az új biobanki tárolók kialakítása folyamatos, a teljes kapacitás 2021 végére készül el.

A biobankban elhelyezett fagyasztók az elmúlt időszakban a járványügyi védekezést is segítették, hiszen az SZTE több olyan kutatási együttműködésben is részt vett, amelyben a koronavírus-járvány által megfertőződött betegek mintáit meghatározott ideig tárolni kellett. A Szegedi Tudományegyetem a koronavírus-járványra való tekintettel emellett egy egyedülálló innovációval is bővítette a biobank kapacitását, BSL-2 laborokat alakított ki, amelyek jelentős hátteret biztosítanak a vírus elleni védekezés orvosbiológiai kutatásaiban, diagnosztikájában a biobankon belül.

A régióban egyedülálló fejlesztés emellett támogatni és növelni tudja az Egyetem diagnosztikai kapacitásait is. A visszakereshető, értékes mintamennyiség jelentős segítséget ad majd az orvosbiológiai kutatásokhoz, valamint alapként szolgál a biomarkerek, vagy a gyógyszerek kutatásához is. Éppen ezt erősíti meg a korábban elkezdett SZTE-CMF együttműködés is.