Megállná a helyét az egészségügy katasztrófahelyzetben (Frissítve!)
A nol.hu megkereste a szakállamtitkárságot a kérdéssel: vajon a hazai egészségügy felkészült-e egy brüsszelihez hasonló katasztrófára? A lap dr. Zacher Gáborral is beszélgetett e kérdésről.
A hivatal a hírportálnak a következőt válaszolta: az Országos Mentőszolgálat folyamatosan készül az esetleges tömeges balesetek, nagy sérült számmal járó események ellátására. A sok sérülttel járó balesetek felszámolását segítő, speciális tömeges baleseti egységek az ország 5 pontján megtalálhatók és bármikor bevethetők.
A tömeges balesetekre a sürgősségi szakma az úgynevezett kanadai triage-rendszert honosította meg Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy sürgősségi ellátásra képzett szakemberek sorolják és látják el a betegeket. Ebben a szakembereket színes kártyák is segítik, melyekről egyértelműen leolvasható, hogy melyik sérülnek milyen súlyos az állapota - írja a nol.hu, majd arról is beszámol, hogy az egészségügyben dolgozókat rendszeresen képzik, tréningezik az esetleges katasztrófa következményeinek felszámolására.
A hírportál megtudta továbbá, hogy Magyarország valamennyi kórháza rendelkezik katasztrófa-egészségügyi tervvel, mely a katasztrófák idejére érvényes, követendő protokollokat és irányelveket tartalmazza.
A Magyar Honvédség Egészségügyi Központi Honvédkórháznak is van katasztrófa terve – mondja a nol.hu értesülése szerint Zacher Gábor aki, az intézmény sürgősségi osztályának vezetője. Ebben az is pontosan le van írva, hogyan kell kiüríteni az intézményt, miként kell fogadni az új betegeket, hogyan kell adminisztrálni. A kommunikáció is fontos fejezet, hiszen egy ilyen helyzetben a gyors és szakszerű ellátás mellett az intézménynek meg kell birkóznia a hozzátartozók érdeklődésével, jelenlétével és nem utolsósorban a médiával is. (A teljes cikkekért kattintson a nol.hu-ra.)
Budapestnek is van terve a brüsszelihez hasonló esetek kezelésére. A Magyar Honvédség Egészségügyi Központi Honvédkórháznak is van katasztrófa terve – mondja a nol.hu értesülése szerint Zacher Gábor, aki az intézmény sürgősségi osztályának vezetője. Ebben az is pontosan le van írva, hogyan kell kiüríteni az intézményt, miként kell fogadni az új betegeket, hogyan kell adminisztrálni. A kommunikáció is fontos fejezet, hiszen egy ilyen helyzetben a gyors és szakszerű ellátás mellett az intézménynek meg kell birkóznia a hozzátartozók érdeklődésével, jelenlétével és nem utolsósorban a médiával is.
Ha a katasztrófa munkaidőben történik, azonnal le kell állítani a szakrendeléseket és minden halasztható beavatkozást. A nem életveszélyes állapotban lévő betegeket kiterelik a házból. A Honvédkórházat eleve úgy építették, hogy az ilyen, tervezett épületkiürítés a bejövő betegforgalomtól elkülönítve egy másik kapun történik. A szakrendelések leállításával egy időben a személyzet azonnal bevethető a friss sérültek ellátására. Itt eleve úgy érkezik a mentő, hogy szinte „egy mozdulattal” le tudja adni a beteget. A sürgősségi osztályon pedig a legmagasabb beosztású szakember vezényletével osztályozzák a sérülteket: enyhe, közepes, súlyos életveszélyes kategóriába sorolják őket. Ezután történik az ellátás. A Honvéd kórházban ennek helyét is ki lehet bővíteni, akár a folyósokon is ki lehet alakítani vizsgáló helyiséget – írja a hírportál a szakembertől szerzett értesülései alapján.
