Meg kell küzdeni a fogyatékkal élők esélyegyenlőségéért
A vakok és a gyengénlátók számára a napi közlekedés sokkal nehezebb feladat, mint azoknak, akiknek jó a szemük, írja a Telex.
Vannak ugyan szabályok, amelyek alapján biztosítani kell a látássérülteknek az akadálymentes közlekedést, de a gyakorlatban nem mindenhol működnek ezek az előírások. Gyakran saját maguknak kénytelenek kiharcolni az akadálymentesítést. A fogyatékkal élőkkel szemben még mindig gyakori az elutasítás, a megértés hiánya. A probléma országszerte negyedmillió embert érint.
Ballai Anna Mária a Telexnek beszélt a tapasztalatairól, ő 2015 óta a Vakok és Gyengénlátók Csongrád-Csanádi Megyei Egyesületének (VAGYCSOME) elnöke. Abban az évben kellett először felülvizsgálni a 2013-ban az önkormányzatoknak kötelezően megalkotott helyi esélyegyenlőségi programot. Az egyesület kérte, hogy a fontosabb városi gyalogátkelőknél újfajta hangjelzőket szereljenek fel a jelzőlámpákra. Szegeden néhány helyen már azelőtt is volt hangos jeladó, ami a rosszul látókat tájékoztatta arról, mikor zöld és mikor piros a lámpa a gyalogosoknak, de a környéken lakókat zavarta, hogy a lámpák színváltásakor egész nap szóltak a hangjelzések.
Az egyesület más városok példáján azt javasolta, hogy a látássérültek Szegeden is a zsebükben hordott, távirányítós jeladóval kapcsolhassák be a hangjelzést a lámpán, amikor odaérnek a zebrához Pár perc múlva, az áthaladásuk után a berendezés önműködően kikapcsolja a hangját, ami így kevésbé zavaró másoknak.
Ehhez az önkormányzattal és a Magyar Közút Zrt.-vel is kellett egyeztetni, mert a városon belüli főutak az állami útkezelőhöz tartoznak, a mellékutak gyalogosátkelőiért pedig az önkormányzat felelős, és a műszaki fejlesztések költségeit is eszerint osztják meg.
A következő évben megkezdték Szegeden az újfajta hangjelzők felszerelését a lámpákra. A látássérültek az egyesületüktől kérhettek saját távirányítókat, ezek minden más városban is használhatók az ilyen rendszerekhez. Szegeden ma már mintegy negyven gyalogosátkelőnél van távirányítós hangjelző.
Van köztük, ami adományból készült, például a Rotary Club Szeged Dóm nevű klub fizette az egyik hangjelző rendszer mintegy 1,2 millió forintos költségét. A fejlesztést Hódmezővásárhelyen is megkezdték, ott két csomópontban van bekapcsolható hangú lámpa. A látássérültek három újabb forgalmas helyen is szeretnének ilyet, erről tárgyalnak az önkormányzattal. Ezek a gyalogosátkelők a vásárhelyi tram-train pálya mentén vannak.
Az egyesület a tram-train akadálymentesítési tanácsadásában is részt vett a tervezés idején. Az idén sikerült elérni, hogy ha a látássérültek a felszállás előtt a látóknak a használható automatából nem tudnak jegyet venni a vasútvillamosra, és a megállóban más jegyvételi lehetőség nincs, akkor ingyen utazhatnak.
Nem szeretnénk abban a színben föltűnni, hogy a vakok addig ütik a vasat, amíg minden ingyen jár nekik – mondta Ballai. Nem ingyenes utazást akartak kapni, hanem a MÁV-START más járatain érvényes lehetőséget, hogy a vakok a kalauztól vehessenek készpénzért jegyet. A MÁV technikai gondok miatt inkább az ingyenes utazást biztosítja számukra.
