Még egy alkotmánytorzó vagy új alaptörvény?

Az Igazságügyi Minisztériumban az év elején elkezdődött az államberendezkedés jelenlegi elemeit megőrző, de szerkezetében és minőségében megújuló alkotmány kidolgozását szolgáló szakmai-tudományos munka. Petrétei József igazságügy-miniszter az új alaptörvény normaszövegének előkészítését és koordinálását Somogyvári Istvánra, a tárca korábbi közigazgatási államtitkárára bízta. A bejelentés ellenére az előzmények ismeretében jogos a kérdés: lesz-e Magyarországnak új alkotmánya, vagy folytatódik az a magyar közjogi tradíció, amely alkotmánytorzókban ugyan bővelkedik, de elfogadott kartális, azaz alaptörvény szintű írott alkotmányban igen szegény.

Az igazságügyi tárca jelenlegi vezetője – felvetését indokolva – rámutatott: bár 1989–90-ben, a rendszerváltozás idején néhány hónap alatt gyökeresen megújult a magyar alkotmány, bizonyos pontokon mégis szűkszavú, hiányos rendelkezései közjogi vitákat gerjesztenek, ahogy ez megtörtént például a kilencvenes évek első felében a köztársasági elnök szerepét illetően. Szinte évről évre technikai jellegű, praktikus módosításokat kell végrehajtani az alaptörvényen, holott egyik rendeltetése éppen az, hogy állandó keretet adjon életünknek.