Mediterrán étrend és hiperaktív hólyag szindróma
Gyulladáscsökkentő hatása révén a mediterrán étrend követése szignifikánsan csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma kialakulásának a kockázatát – és meglepő módon a mérsékelt sörfogyasztás is hasonló hatást eredményez.
A Journal of Health, Population and Nutrition folyóiratban október 8-án jelent meg a Lanzhou University kutatóinak tanulmánya, amelyben arra a következtetésre jutottak, hogy a mediterrán étrend követése csökkenti a hiperaktív hólyag szindróma előfordulásának gyakoriságát. A cikk eredményei egy olyan keresztmetszeti vizsgálaton alapulnak, amelyhez az Egyesült Államokban 2005-2018 között végzett National Health and Nutrition Examination Survey (NHANES) adatait használták fel. A kutatás célja az volt, hogy feltárja a mediterrán étrenddel szembeni adherencia – az úgynevezett alternatív mediterrán étrend pontszám (aMED) és a hiperaktív hólyag szindróma (OAB; overactive bladder) prevalenciája közötti kapcsolatot a 65 év alatti felnőttek körében. Az aMED pontszámot kvartilisekbe sorolták, majd az összefüggést matematikai statisztikai módszerekkel elemezték
Az eredmények szerint a magasabb aMED pontszám szignifikánsan alacsonyabb OAB-kockázattal járt a több mint 23 ezer résztvevő körében. A legmagasabb kvartilisbe tartozók (Q4) esélye az OAB kialakulására lényegesen kisebb volt, mint az alacsony pontszámú csoportban (Q1), még akkor is, ha az elemzésben figyelembe vették az életkort, nemet, etnikai hovatartozást, családi állapotot, jövedelmi viszonyokat, iskolázottságot, dohányzást, alkoholfogyasztást, testtömegindexet, napi kalóriabevitelt, valamint a társbetegségeket, köztük a diabéteszt, hipertóniát, szív-érrendszeri betegségeket és daganatokat. Az elemzés nemlineáris kapcsolatot mutatott ki az aMED pontszám és az OAB között, amelyet leginkább a résztvevők gazdasági helyzete, szegénységi mutatója módosított. A szerzők kiemelik, hogy a gyógyszeres kezelések korlátai miatt a táplálkozási beavatkozások alacsony költségű, fenntartható, nem farmakológiai jellegű stratégiát jelenthetnek az OAB kezelésében.
A mediterrán étrend több biológiai mechanizmuson keresztül befolyásolhatja az OAB kialakulásának kockázatát. Az olívaolaj, a hal, a gyümölcsök, a zöldségek és a diófélék bőségesen tartalmaznak polifenolokat, omega-3 zsírsavakat és más bioaktív vegyületeket, amelyek gyulladáscsökkentő és antioxidáns hatásúak. Ezek az összetevők mérsékelhetik a szisztémás gyulladást és az oxidatív stresszt, amelyek szerepet játszanak a hólyagműködés zavaraiban. A krónikus gyulladás károsíthatja a detrusor izom és az idegi szabályozás működését, ami sürgető vizelési ingert és gyakori vizelést okozhat. Az omega-3 zsírsavak bizonyítottan képesek mérsékelni a hólyagban zajló gyulladásos folyamatokat, míg a diófélék és növényi eredetű élelmiszerek antioxidánsokat – például E-vitamint és telítetlen zsírsavakat – biztosítanak, amelyek tovább erősítik a hólyag egészségét. Emellett a mediterrán étrendhez szorosan alkalmazkodó személyek általában egészségesebb életmódot folytatnak, kevesebb feldolgozott élelmiszert fogyasztanak és jobban ügyelnek testsúlyukra, ami közvetve szintén csökkentheti az OAB kockázatát.
Az eredmények összhangban állnak korábbi vizsgálatok következtetéseivel, amelyek a táplálkozás minőségét a húgyúti egészséggel hozták kapcsolatba. Nagy női kohorszban az elhízás, a dohányzás és a szénsavas italok fogyasztása fontos OAB-kockázati tényezőnek bizonyult, míg a zöldségek, kenyér és csirkehús rendszeres fogyasztása védő hatást mutatott. Egy férfiak körében végzett vizsgálat meglepő módon a napi sörfogyasztás kedvező hatását jelezte az OAB kialakulásának tekintetében - itt feltehetőleg arról van szó, hogy bizonyos bioaktív vegyületek a β2-adrenerg vagy az antikolinerg receptorokra fejtenek ki jótékony hatást, holott az alkohol általában hólyagirritáló tényezőnek számít. Más étrend-minőségi mutatók, például a Health Nutrition Index, szintén fordított kapcsolatot mutattak az OAB-val, míg a gyulladást elősegítő étrendek növelték a kockázatot. A mostani vizsgálat is ezt az összefüggést erősítette meg azzal, hogy a mediterrán étrend követésének hatását az aMED pontszám alapján, országos kiterjedésű, reprezentatív populáción végzett elemzéssel értékelte.
A kutatók szerint az aMED pontszám használata önmagában is figyelmet érdemel. Az eredeti mediterrán étrend pontszámot ugyanis olyan mediterrán országokban dolgozták ki, ahol az étkezési szokások jelentősen eltérnek az amerikai viszonyoktól. Az aMED kifejezetten az NHANES adatokhoz igazított változat, amely az alapvető mediterrán étrend elveit igyekszik követni az Egyesült Államokban uralkodó viszonyok között, azaz kiemelten értékeli a zöldségek, gyümölcsök, hüvelyesek, diófélék, halfélék, teljes kiőrlésű gabonák fogyasztását, valamint a telítetlen és telített zsírok arányát, továbbá a mérsékelt alkoholfogyasztást. Ugyanakkor az aMED nem tesz különbséget az alkohol típusai között, amelyek egészségügyi hatásai eltérőek lehetnek, és nem feltétlenül tükrözi az amerikai populáció kulturális étrendi sokszínűségét. Mindezen korlátok ellenére az aMED széles körben alkalmazott és validált mutató a mediterrán étrend követésének mérésére olyan epidemiológiai vizsgálatokban, amelyek az NHANES adatbázisaira épülnek.
Írásunk az alábbi közlemények alapján készült:
Adherence to Mediterranean diet linked to lower prevalence of overactive bladder
Irodalmi hivatkozás:
Li Wang et al, A Cross-sectional study on the link between mediterranean diet adherence and overactive bladder in American adults, Journal of Health, Population and Nutrition (2025). DOI: 10.1186/s41043-025-01100-0
