Meddőségi centrumoknak fejlesztenek AI-alapú betegregisztrációs rendszert Szegeden
Meddőségi centrumok számára fejlesztenek mesterséges intelligencia alapú betegregisztrációs és betegtájékoztatási rendszert a Szegedi Tudományegyetemen (SZTE).
A szakemberek a jövő év közepéig olyan digitális betegút- és triázstámogató rendszer koncepcionális fejlesztését kívánják elvégezni, amely részben automatizálja a meddőségi centrumokban a betegellátás első szakaszát, a jelentkezést, az előzetes információgyűjtést, a pszichológiai kockázati tényezők korai feltérképezését és az időpont-előkészítést.
A kidolgozandó strukturált, mesterséges intelligencián alapuló digitális beteginterakciós rendszer feladata lesz a klinikai, adminisztratív és pszichoszociális adatok gyűjtése az első kapcsolatfelvétel során a páciensekkel, feladata lesz azokat értelmezni, és a beteg állapotának, ellátási igényének, illetve kockázati profiljának megfelelően támogatni a betegút előkészítését. A rendszer nem diagnosztikai vagy terápiás döntéseket hoz, hanem az ellátási folyamat szervezési és adminisztratív előkészítését, valamint a korai kockázatfelmérést támogatja.
Az SZTE kutatói azt vizsgálják, hogy a meddőségi kezelésre jelentkező páciensek pszichés állapota és pszichoszociális kockázati profilja milyen módon kapcsolódik a betegút korai szakaszához, a kezelési együttműködéshez, a kezelés folytatásához, valamint segít azonosítani, milyen pszichológiai támogatásra van szükségük a pároknak. A kutatás kiemelten vizsgálja, hogy a lombikkezelés előtt álló pároknál alkalmazott, nemzetközileg elfogadott kérdőív digitális változata felhasználható-e a pszichológiai rizikótényezők korai, strukturált feltérképezésére, és így arra, hogy a pácienseket megfelelő támogatási szinthez irányítsák.
A kutatás alapvető elméleti kérdése, hogy a reprodukciós kezelésre jelentkező páciensek korai pszichoszociális sérülékenysége - szorongásos, hangulati és életmódbeli rizikófaktorok - milyen összefüggést mutat az orvosi ajánlások betartásával és a korai lemorzsolódással. Az alapkutatás során kísérletileg igazolják a kérdőív digitális környezetben nyújtott érzékenységét és meghatározzák azokat a határértékeket, amelyek a készülő szakmai ajánlás szerinti lépcsőzetes ellátórendszerbe - pszichoedukáció, készségfejlesztés, alap-pszichoterápia - való automatizált irányításhoz szükségesek.
A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal és az egyetem 18 millió forintos támogatását elnyerő projekt során olyan kutatási eredményekkel alátámasztott koncepciót hoznak létre, amely alapot biztosíthat egy későbbi, klinikai környezetben alkalmazható rendszer kialakításához és piaci hasznosításához, áll a közleményben.
