Másra költhetik a kutatásra szánt pénzt
Szakértők szerint néhány kutatás-fejlesztési pályázaton nyertes pályázat esetében megkérdőjelezhető, hogy a cég egyáltalán törekszik-e a felhívásban szereplő új tudományos vagy műszaki eredményre. Ehelyett sokan eszközvásárlásra és bérköltség fedezésére fordíthatják az uniós százmilliókat, közölte a Magyar Nemzet.
A vállalatok kutatás-fejlesztési és innovációs (KFI) tevékenységének támogatása pályázaton a nyertes cégek 70-80 százalékánál is felmerül a gyanú, hogy az elnyert európai uniós forrás jelentős részét érdemi kutatás vagy fejlesztés helyett eszköz- és gépvásárlásra, illetve bérekre fordítja – hívták fel a Magyar Nemzet figyelmét fejlesztéspolitikai szakértők. Mint ismeretes, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programon belül az említett felhívás keretében 68 milliárd forintnyi EU-s pénzhez jutott 247 projekt, s az így megvalósuló fejlesztések összértéke elvileg meghaladja a 128 milliárdot. Eszerint a kiutalt összegből mintegy 47–54 milliárd forintnál erősen megkérdőjelezhető a rendeltetésszerű felhasználás, miközben a nyertes cégek átlagosan 275 millió forinthoz jutottak.
A szakemberek úgy vélik, alaposabban, körültekintőbben kellett volna eljárnia a KFI-támogatások odaítéléséért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatalnak (NKFIH). Sok esetben nem egyértelmű a kapcsolódási pont a támogatást igénylő vállalkozás és a projektjavaslat között. A nyertes pályázók között például nehezen magyarázható módon akad olyan építőipari cég, amely több mint 800 millió forintot fordíthat szívbetegek rehabilitációjára, egy ingatlanfejlesztő pedig 600 millió feletti összeget kapott lézeres tüdősebészeti és prosztatasebészetre. A szakértők úgy látják, több helyen pedig technológiafejlesztésre megy a kutatásokra szánt pénz, holott ez két külön, egymástól világosan elválasztott fejlesztési kategória. Így juthat vállalkozás 980 millió forintért kútfúróhoz, 580 millióért gumiabroncs-darabolóhoz, vagy éppen 200 millióért háztartási gépekhez.
