Már Szegeden is katéterrel kezelik a mitrális billentyű-elégtelenséget
A Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegén két alkalommal is sikerült a MitraClip beültetése a mellkas megnyitása nélkül.
Korábban csak nagy kockázattal járó, nyitott szívműtéttel tudták elvégezni a mitrális billentyű rendellenes működését megszüntető beavatkozást Szegeden. Azonban az elmúlt hetekben a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegén két alkalommal is sikerült a MitraClip beültetése, a mellkas megnyitása nélkül. Ezzel újabb életmentő beavatkozás vált biztonságosabbá és rendszeresen elvégezhetővé az SZTE-n.
A mitralis billentyű elégtelensége, a vitorlák nem megfelelő záródása jelentősen megterheli a tüdő keringését és hozzájárul a tüdővizenyő felszaporodásához, amely fulladással járó, súlyos kórképhez vezethet. Az ebben az esetben szükséges eljárást, egészen a legutóbbi időkig, csak óriási megterheléssel és kockázattal járó, nyitott szívműtéttel lehetett megvalósítani.
A MitraClip segítségével, a mellkas megnyitása nélkül, katéteres úton szüntettük meg a rendellenességet. Az SZTE technológiai fejlesztéseinek köszönhetően, a combhajlati visszér felől a szív bal pitvarába juttatott eszközzel, folyamatos szívultrahangos ellenőrzés mellett, a mitralis billentyű két, rosszul záródó vitorláját összefogtuk, így csökkentve, illetve megszüntetve a kamrából a pitvar felé kórosan visszaáramló vér mennyiségét – ismertette az eljárást Ruzsa Zoltán, a Szegedi Tudományegyetem Invazív Kardiológiai Részlegének vezető főorvosa, aki Jambrik Zoltánnal közösen, idén tavasszal már a második ilyen műtétet hajtotta végre. A szegedi orvosi csapatot Gellér László, a Semmelweis Egyetem professzora segítette tapasztalatával az intervenció során.
A beavatkozás után a mitralis billentyű súlyos fokú elégtelensége megszűnik, így a beteg ezt követően jobban terhelhető lesz, a jelentős fulladást előidéző tüdővizenyő fenyegetése nagymértékben csökken. Hasonló beavatkozást korábban Magyarországon mindössze három helyen (Semmelweis Egyetem, Gottsegen György Országos Kardiológiai és Vaszkuláris központ, Debreceni Egyetem) végeztek.
A technológia fejlődésével egyre több olyan szívbetegség katéteres úton történő gyógyítására nyílik mód, amely miatt korábban nyitott szívműtétet kellett végezni. Az aorta billentyű szűkületének katéteres kezelése már a mindennapi rutin része a Szegedi Tudományegyetemen, míg a kéthegyű billentyűn végzett perkután beavatkozások esetszáma a közelmúltban kezdett növekedni világszinten. Hangsúlyozandó, hogy a katéteres technikák alkalmazása nem minden betegnél és szívbetegség esetén lehetséges, annak kiválasztása jelentős tapasztalatot igénylő, orvosi feladat – ismertette Varga Albert, tanszékvezető egyetemi tanár, az SZTE Belgyógyászati Klinika Kardiológiai Centrumának vezetője.
