Már nagy molekulák is azonosíthatók

Különböző anyagokkal bevont arany nanorészecskék afféle műorrként használhatók: ahogy orrunk felismeri a szagokat, úgy azonosíthatók be segítségükkel a testfolyadékokban lévő fehérjék. Amerikai kutatók úgy gondolják: a felismerés új diagnosztikai eljárást tesz lehetővé.

  Orrunkban sokféle receptor van, s ezek mind kismértékben eltérő módon reagálnak a beszívott levegőben lévő vegyületekre. Nem tartozik tehát minden egyes szaghoz más és más, specializált receptor. Abból a felismerésből kiindulva, hogy a szagérzet az agyban sok receptor jeleinek kombinációjából áll össze, Vince Rotello, a Massachusettsi Egyetem munkatársa és csapata a Georgiai Műegyetem szakembereivel együtt dolgozva olyan készüléket fejlesztett ki, amely fehérjék kimutatására alkalmas.
   Elektronikus orrot már korábban is szerkesztettek, ezek a készülékek azonban csak kis molekulák felismerésére voltak képesek. Most először nyílt mód nagyobb, összetettebb molekulák „kiszimatolására”.
   A nanoorrban hat, arany nanorészecske- oldattal feltöltött receptor van. A 2 nanométer átmérőjű részecskékre az egyes receptorokban más és más bevonatot vittek fel. Bár a bevonatok kismértékben eltérő szerves molekulák, közös bennük, hogy nitrogénatomokat tartalmaznak.
   Mi történik, ha testfolyadékot, például vérszérumot vezetünk a nanoorrba? A vizsgált anyagban oldott különböző fehérjék az egyes receptorokon más- és másféleképpen kötődnek. Egy adott fehérje több receptorhoz is tapadhat, de nem egyformán erősen kötődik a különböző bevonatokhoz. Mint kiderült, egy fehérje nagy biztonsággal azonosítható a hat receptorral szemben tanúsított „viselkedésmintája” alapján.
   Hogyan lehet mérhetővé tenni ezt a viselkedést? A kutatók fluoreszkáló jelzőanyagot alkalmaztak erre a célra. A jelzőmolekulák is megtapadnak a receptorokon, a fehérjék azonban megkötődésükkor kiszorítják őket a helyükről. Minél több fluoreszkáló molekula szabadul el, annál erősebben fénylik az oldat. Az egyes receptorok fényereje pontosan mérhető és regisztrálható, s az adatok számítógépes feldolgozásával jól meghatározhatók az egyes fehérjékhez tartozó viselkedésminták.
   Rotello és kollégái ötvenhat, véletlenszerűen kiválasztott fehérjével folytattak kísérleteket, s műorrukkal 96 százalékos biztonsággal azonosították őket. A kutatók szerint az eszköz jól segítheti betegségek felismerését. Észleli ugyanis, ha megbomlik a testfolyadékok szokásos fehérjeösszetétele, s figyelmeztetheti az orvost: „Valami furcsát érzek.” Rotello reményei szerint később egy-egy adott betegség, például bizonyos ráktípusok speciális „szagát” is meg tudják majd határozni.
 (Forrás: New Scientist)

„Szívtipró” robothernyó

  Működő szívbe fecskendezhetnek gyógyszert vagy festékanyagot, a szív leállítása nélkül végezhetnek közvetlenül a szerv felszínén méréseket, sőt hajthatnak végre bizonyos sebészeti beavatkozásokat azzal a robottal, amelyet a Carnegie Mellon Egyetemen fejleszt egy kutatócsoport. A vékony, hernyóra emlékeztető szerkezet bevezetéséhez nincs szükség nagy metszésre, elegendő egy parányi, a mellkas alatt nyitott lyuk, majd egy kis vágás a szívburkon, s az eszköz már meg is kezdheti útját a dobogó szív felszínén.
   Hogyan képes erre a Heart- Landernek (szívreszálló egységnek) nevezett, körülbelül 2 centiméter hosszú robot? Láb helyett két tapadó-, pontosabban szívó koronggal dolgozik. Mindkét talpon 20-20 lyukat fúrtak, s a fölöttük lévő üreg a külvilágba futó vákuumvezetékre kapcsolódik. Az így kialakított tappancsok segítségével a hernyó stabilan megtapad a szív felületén. Hol az egyik, hol a másik talpban csökkentik a szívóhatást, s közben – ugyancsak a testen kívülről – drótokkal előretolják a mellső tappancsot, majd felzárkóztatják hozzá a hátsót.
   Ily módon araszoló mozgást hoznak létre, amelynek során kanyarodni is tud a hernyó – ehhez a mellső tappancsot a drótokkal a megfelelő irányba el kell fordítani. A kívülről, motorokkal hajtott drótok révén a szerkezet percenként 18 centimétert is megtehet. A sebész lassan, botkormánnyal vezeti az eszközt, melynek mozgását röntgenképernyőn követi. Eddig sertésen próbálták ki a hernyót: a dobogó szívbe festékanyagot fecskendeztek, valamint pacemaker elektródát ültettek be. A kutatók úgy gondolják: egyes beavatkozásokat akár helyi érzéstelenítéssel is el lehet majd végezni.
   Most azon dolgoznak a fejlesztők, hogy rádiós érzékelővel és kamerával szereljék fel a robothernyót. Elképzelésük szerint a HeartLander a rosszul működő szívszövet elölésével az aritmiát is gyógyíthatná.
   (Forrás: Carnegie Mellon Egyetem, Számítógép-tudományi kar, Robottechnikai Intézet/)

Online árverés

  Hazai szakmatörténeti eseménynek volt nemrég virtuális színhelye a Marketline, a T-Online internetes piactere. Egy magánkórház úgy döntött, hogy webes árverés útján szerez be egy aneszteziológiai munkaállomást. Az intézmény először a hagyományos módon, papíron kért árajánlatokat a berendezésre. Ezután három ajánlattevőt zártkörű online beszerzési aukcióra hívott meg. Az 59 percig tartó árverés ideje alatt 32 licit érkezett. Végül a nyitó árhoz képest 19 százalékkal, a papíron kapott ajánlathoz képest pedig 32 százalékkal, több millió forinttal olcsóbban vásárolhatta meg a kórház a munkaállomást. Felbuzdulva a sikeren, az intézmény rendszeres ügyfele lett a Marketlinenak: az első aukció óta irodaszert, kardiológiai diagnosztikai berendezéseket, egyszer használatos műtéti izolációs termékeket és higiéniai eszközöket is vásárolt aukción.
   A T-Online adatai szerint a vásárlók átlagosan 10-15 százalékos megtakarítást érhetnek el az online piactéren a hagyományos úton beérkezett legjobb ajánlataikhoz képest. A rendszer használatához csupán internet-hozzáférésre és email címre van szükség.
   www.marketline.hu

Tizenkétmillió font távgyógyításra

  A brit egészségügyi minisztérium kihirdette annak a pályázatnak az eredményét, amelyet távgyógyító központok létesítésére és működtetésére írtak ki. Eszerint három vidéki körzet között osztják fel a kísérletre szánt, összesen 12 millió fontnyi keretet. Ez az eddigi legnagyobb kiterjedésű távgyógyítási projekt a szigetországban: a kijelölt területen mintegy egymilliónyian élnek. A program keretében csökkenteni akarják a receptek, az intézeti ápolásra szorulók, a váratlan kórházi beutalások és az elsősegély- ellátások számát. Mindennek érdekében több módszerrel is kísérleteznek. A cukorbetegeknek és vérnyomásproblémákkal küszködőknek távleolvasásra alkalmas műszereket adnak, s megmondják nekik: a weben hol kaphatnak tanácsot és segítséget. Távolból, illetve automatikus elektronikus eszközökkel próbálnak segíteni az időseknek és a fogyatékkal élőknek is. Így például érzékelőket szerelnek fel otthonukban, amelyek megfelelő esetben eloltják a lámpát vagy riasztást adnak, ha a beteg éjszaka felkel és nem tér vissza az ágyába.
 (Forrás: eHealth Insider)