Manninger Jenő 100
100 éve született Manninger Jenő, a hazai kézsebészet megalapítója, a modern baleseti sebészet kiemelkedő vezetője. A Weborvos megemlékezése.
Renner Antal professzor – aki az 1956-os forradalomban orvostanhallgatóként megsérült, Manninger adjunktus gyógyította, és azóta „ki se mozdult az intézetből” – felidézte az Országos Traumatológiai Intézet történetét, a kezdetektől napjainkig. Kiemelve azokat a fontos előzményeket, amelyek a mai baleseti hálózat kialakítását eredményezték, a kézsebészet megalapítását, a mikrosebészeti technikák bevezetését, a modern operatív töréskezelés alkalmazását. Mindezek oktatását, tréningezését nemcsak hazai, hanem külföldi szakemberek számára is. Büszkén sorolta a világ minden tájáról érkezett elismeréseket és az országunknak jó hírnevet szerző nemzetközi kapcsolatokat.
Fekete Károly professzor, a Manninger iskola második generációjának kiemelkedő tanítványa mesterünk szakmai munkásságáról, a baleseti sebészet fejlődéséről, kutatási eredményeikről adott összefoglalót. A nagy történet: a combnyaktáji törések kezelése egyre finomabb eszközökkel, az adott korban legfejlettebb funkcionális diagnosztikája osseovenográfiával mára már a magyar orvoslás történetének kiemelkedő fejezete.
A fotón: dr. Szepesi András
Dr. Szepesi András, egykori traumatológus tanítvány, a magyar kórházügy mindmáig legnagyobb tranzakciójában volt munkatársa a professzornak. A hatalmas kapacitású baleseti kórházat, amelyik a főváros és környéke sérült betegeinek 25-30%-át látta el, úgy kellett bezárni, egy másik épületben és társkórházakban újraindítani, hogy a sérültek ellátása egy percre se állhatott le. Ez után következett az intézet újjáépítése és újraindítása 1984-ben.
A fotó bal szélén: dr. Cserháti Péter
Dr. Cserháti Péter, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet főigazgatója, az Egészséges Budapest Program szakmai megtervezője, koordinátora, Manninger professzor unokaöccse a család szerepéről, megtartó erejéről beszélt. Megható volt látni és megérteni, hogy ez a fantasztikus energiával dolgozó, saját magát soha nem kímélő orvos milyen erősen kötődött a családjához, hogyan merített erőt a küzdelmeihez, és gondoskodott a kiterjedt, összetartó családról.
