Magyarországra nem jön a génmódosított burgonya

Zöldkörökben megdöbbenés fogadta az Európai Bizottság keddi döntését: 1998 óta ugyanis Brüsszel először engedélyezte génmódosított növény termesztését az unióban.

 

– A növénynemesítők örömmel üdvözölték a döntést – mondta Máté József, a Pioneer Hi-Bred Zrt. kelet-európai szabályozási igazgatója, és várják a folytatást, hiszen – mint elmondta – több tucatnyi, kutatóintézetek által bizonyítottan emberre és állatra veszélytelen, géntechnológiával előállított fajta vár uniós engedélyre. A német BASF Amflora névre hallgató burgonyájának termesztése kapott engedélyt. Kertész Péter, a BASF Hungária Kft. kommunikációs vezetője elmondta, ez a burgonyafajta műszaki alkalmazásokra optimalizált, tiszta amilopektinkeményítőt tartalmaz. A magas keményítőtartalmú burgonyából kivont anyagot a textilipar, a papír- és az építőanyaggyártás hasznosíthatja. Az ipari termékek a cég szerint a jelenleginél tartósbbak, jobb minőségűek és nagyobb használati értékűek, szemre tetszetősebbek. Elhangzott az is, hogy az Amflora nem kerül Magyarországra, de már az idén termesztik Németországban, Csehországban és Svédországban.

 

A hivatalos magyar álláspontot ismertetve a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szóvivője elmondta, hogy az engedélyezési folyamat 1998-tól 2004-ig húzódott el, tekintettel az EU „de facto” moratóriumára. Dékány András hozzátette, hogy sem a szabályozási bizottságban, sem a Tanácsban nem alakult ki minősített többség, így a határozattervezetről az általános eljárási szabályok szerint az Európai Bizottságnak kellett döntenie. A termesztési, illetve a mellékterméktakarmányozási célú felhasználására vonatkozó engedélyező döntést 2010. március 2-án jelentették be. Magyarország a GMO-burgonya termesztése és a takarmányozási célú felhasználása ellen szavazott, a tagállamok többségéhez hasonlóan. Hazánk és számos tagállam aggályát fejezte ki, hogy az ellenőrzés és nyomonkövetés rendszere az ipari felhasználás során nem tudja garantálni a teljes elkülönítést, így a GMO-burgonya esetlegesen az élelmiszerláncba bekerülhet.

 

– Az ötpárti konszenzussal elfogadott, géntechnológiai tevékenységgel kapcsolatos országgyűlési határozat szerint GMO-mentességünk fenntartása növekvő piaci versenyelőnyt jelent számunkra, továbbá jelentősen javítja környezet- és élelmiszer-biztonságunkat – közölte a szóvivő.

 

Elhangzott az is, hogy a jelenlegi magyar termesztési tilalom (védzáradék) csak a MON 810 genetikailag módosított kukoricára terjed ki. A genetikailag módosított burgonyával szemben ez nem érvényes. A GMO-növények kitiltásáról szóló országgyűlési határozatnakmegfelelően, a jogszabályok alapján meg lehet vizsgálni egy új védzáradéki eljárás megindítását. Erről az egyeztetések megkezdődtek a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztériummal.

 

A GMO-burgonya szabad forgalmazását lehetővé tevő uniós döntés nem jelenti automatikusan a hazai felhasználás azonnali lehetőségét. A szóvivő szerint a jelenleg hatályos jogszabályok alapján genetikailag módosított növényfajták termesztésére nagyon szigorú engedélyezési eljárást követően, kizárólag jogerős termesztési engedély birtokában kerülhet sor. Bár a GMO-burgonya termesztése a szaporodásbiológiai tulajdonságai miatt nem jár olyan kockázattal, mint a kukorica, termesztésénél mégis indokolt egy szigetelő távolság kijelölése. Ennek mértékére vonatkozóan a hatályos jogszabály módosítása jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll. Aki géntechnológiával módosított burgonyát kíván esetlegesen termeszteni, ezt csak a későbbiekben meghatározandó szigetelő távolságon belüli földtulajdonosok hozzájárulásával teheti. Amennyiben a szomszédos földterület tulajdonosai a termesztéshez nem járulnak hozzá, a termesztés nem kezdhető meg.