Magyar orvosok északon
Egyre több orvos lép ki a magyar egészségügyből és megy külföldre dolgozni a jobb munkakörülmények miatt. A célországok között gyakran szerepelnek skandináv államok is. A lehetőségek szinte összehasonlíthatatlanok – derült ki a Kossuth Rádió Szombat reggel című műsorából.
Nagy Szabolcs altatóorvos Szekszárdon dolgozott, mielőtt Svédorszában vállalt volna munkát. “Két kislányunkkal albérletben laktunk, egy nyolcadik emeleti 53 négyzetméteres lakásban, és egy 12 éves autót tartottunk fenn a feleségemmel. A bankszámlámon eközben hónapról hónapra nagyobb volt a tartozás” – kezdte. “Amint letelt a próbaidő Svédországban, kineveztek főorvossá, az ennek megfelelő fizetéssel. Azonnal elmentem a bankba és önerő nélkül vehettem egy tízmilliós autót ötéves futamidővel. Néhány éven belül építkezni tudunk, vagy házat vehetünk” – vázolta fel a különbséget Nagy Szabolcs, megjegyezve azt is: Svédországban nincs paraszolvencia.
“Ha valaki elfogadna hálapénzt, azonnal búcsúzhatna nemcsak a kórháztól, hanem vendégorvosként az országtól is”. A főorvos hosszú távra tervez, mint mondja, legalább tíz évre. “Ha azonban a gyerekek úgy érzik, hogy itt a jövőjük, akkor maradunk nyugdíjig is”.
Brányi Nóra diplomás ápolónő Finnországban dolgozik. Miután januárban letette a nyelvvizsgát, ápolói munkát kapott, ugyanazokat a feladatok látja el, mint a finnek. “Telefonokat fogadok, betegeket veszek fel, gyógyszerelek. Otthon a magánszférában dolgoztam, az akkori fizetésemnek a kétszeresét keresem, ráadásul sokkal nyugodtabb körülmények között. Nincs az rohanás, nincs az a sietés” – fogalmazott.
“Az osztályon 46 betegre délelőttös műszakban nyolc plusz négy ápoló jut. Van időnk enni, kávézni, pihenni, nem úgy, mint otthon. És sokkal több a szabadság: télen-nyáron egy-egy hónap, továbbá minden ledolgozott hónap után jár két nap, amit gyűjteni lehet.
