Magyar kísérletsorozat az Űrállomáson

A Neurospat egy magyar és egy belga kutatócsoport kísérletének összevonásával keletkezett. A magyar rész megvalósulását az EU anyagi hozzájárulásával a SURE program tette lehetővé. A tíz megvalósításra kiválasztott programból négy Magyarországról származik. Ezt a sort nyitja meg az űrhajósok kognitív teljesítőképességét és a téri tájékozódásban bekövetkező változásokat vizsgáló PreSpat kísérlet. A magyar és a belga kísérletekben közös, hogy a kérdéseikre az agyi elektromos jelek elemzésével próbálnak válaszolni.

A Neurospat már több mint egy éve készen áll a startra. A 18. legénység programjából szervezési nehézségek miatt törölték, pedig már túl voltunk az első tréningen. A 19. expedíciónál is eljutottunk a tréningekig, de a többi európai kutatócsoporttal együtt hiába vártunk az ESA és az orosz partnerek közötti keretszerződés aláírására. A május 27-én induló 20. expedíció előtt is volt miért izgulni. Áprilisra már lezajlottak a tréningek, és már javában folytak a Csillagvárosban a felszállás előtti kontroll kísérletek, de még nem lehettünk biztosak abban, hogy a kísérletekhez szükséges anyagok (például az elektróda-sapkák) helyet kapnak-e a Szojuz rakterében. A nehézséget ezúttal az okozta, hogy a 6 fősre emelt legénység nagyobb élelemszükségletét kielégítendő, minden nélkülözhető tehertől szabadulni próbáltak. Szerencsére végül találtak helyet a felszerelésnek. Ekkor már bízhattunk abban, hogy Frank De Winne elvégezheti a kísérletet. Ez után már csak azt vártuk, hogy a NASA hozzájáruljon ahhoz, hogy Robert Thirsk a misszió második hetében részt vehessen egy európai kísérletben.

A dokkolás után a legénységet lefoglalják a ki- és berakodás teendői, a második héten pedig már egy űrsétára is fel kell készülniük. Ilyenkor a tudománynak szerényen hátérbe kell húzódnia. A Neurospat kísérlet viszont az alkalmazkodást is vizsgálja, ezért az űrutazás korai és késői szakaszában is le kell folytatni. Végül, pár napja, az utolsó akadály is elhárult, így június első napjaiban két kísérleti személlyel indulhat a program.

Az űrhajósok novemberi hazatérése után még többször elvégzik majd a kísérletet, hogy a földi körülményekhez való újra-adaptálódást is nyomon követhessük. A kísérletsorozatnak ezzel nincs vége. A tervekben 5 űrhajós vizsgálata szerepel, úgyhogy a végső kiértékelésre még vagy két évet kell várnunk.

A kísérlet menetét az Európai Fiziológiai Modul (EPM) toulouse-i irányítóközpontjából tudjuk majd követni videón. Az agyi elektromos jelek egy része is megjelenik a földi képernyőkön – legalábbis olyankor, amikor az Űrállomás pozíciója megengedi a nagy sávszélességű jelátvitelt. A jelek ellenőrzése már csak azért is fontos, mert ez lesz az első kísérlet, amelyben az EPM teljes konfigurációban működik majd. Örülnénk, ha az űrkutatásért rajongó olvasók velünk szurkolnának, hogy semmi váratlan esemény ne zavarja meg űrhajósaink programját, jól menjen a gyakorlatot és kézügyességet igénylő előkészítés, és minden működjön az elektronikából és számítógépek sokaságából álló bonyolult mérőrendszerben.

A kísérletről részletesebb információ a http://space.cogpsyphy.hu/alap.php?cim=prespat honlapon található.

Balázs László
MTA Pszichológiai Kutatóintézet, Űrkutató Csoport

Űrvilág