Ma van az Alzheimer-kór világnapja

Az Alzheimer-kór a központi idegrendszer betegsége, amelynek következményeként először a személyiség, majd a test is elpusztul. Az agyban olyan kóros fehérje-lerakódások keletkeznek, amelyek - a feltételezések szerint - felfalják az agysejteket, egy másik elmélet szerint mindezt egy ingerületátvivő anyag (acetilkolin) hiánya okozza. (Magyar kutatók a két elméletet sikerrel kapcsolták össze kísérleteikben.) A betegség kiváltó oka ma még ismeretlen, újabb kutatások szerint nagyrészt örökletes, genetikai tényezőkre vezethető vissza. Eddigi ismereteink szerint a betegség csak fékezhető, de nem gyógyítható, a folyamat vissza nem fordítható.

A kór tünete a kezdeti szakaszban bizonyos tevékenységek zavara, például a telefon vagy a közlekedési eszközök használatára való képtelenség, a gyógyszerszedés összevisszasága, az ötletszerű, indokolatlan bevásárlások - ezek a riasztó jelzések figyelmeztethetik a családtagokat. A mindennapi tennivalók elfelejtése idővel a teljes magatehetetlenségig fokozódhat, a beteg végül már a legközelebbi hozzátartozókat, sőt saját tükörképét sem ismeri fel. Idősebb korában Alzheimer-kórban szenvedett többek közt Winston Churchill, Ronald Reagan, Frank Sinatra, Charles Bronson és Puskás Ferenc is.

A kórt a bajor Alois Alzheimer orvosról nevezték el, aki elsőként írta le a múlt század elején. Ma már a hangsúly a betegség korai diagnosztizálásán van, mert a korai kezeléssel jobban lehet lassítani a kóros folyamatot. Erre egyre több módszert dolgoznak ki kutatók, ezek között agyi szkennelésnél alkalmazható biomarkerek, valamint gerincvelői folyadék- és vértesztek vannak. Az Alzheimer Szövetség idei éves találkozóján új diagnosztikai irányelveketfogalmazott meg. Eszerint a legkorábbi stádiumában diagnosztizálnák a betegséget: akkor, amikor az amiloidfehérjékből álló plakkok még csak kialakulóban vannak az egyébként egészséges emberek agyában. Újabb kutatások szerint egy bizonyos fehérje felszaporodása a vérben körülbelül egy évtizeddel megelőzi az Alzheimer-kórra jellemző agyi elváltozások megjelenését, ennek a korai diagnózisnál lehet nagy jelentősége.

A betegségre nincs orvosság, de a gyógyszergyárak között világszerte verseny folyik olyan termék előállítására, amely lassíthatja az Alzheimer-kór rombolását. Sok szer (semagacestat, latrepirdin, tramiprosat és tarenflurbil is) hatásossága azonban nem igazolódott be a fázis III vizsgálatokban. A 65 évesek közül minden huszonötödik, a 80 évesek közül minden ötödik, a 90 évesek közül majd minden második embert támadja meg, becslések szerint a Földön mintegy 26 millióan, Európában 6-7 millióan szenvednek e kórban. Magyarországon 150-200 ezer beteg lehet, ám csak töredéküknél ismerik föl a betegséget, és még kevesebben, a hivatalos nyilvántartások szerint az érintettek három százaléka jut hozzá a megfelelő kezeléshez.

Szakemberek szerint egyfajta globális Alzheimer-járványra számíthatunk, miután a világ lakossága egyre idősebb lesz. Drámai módon megnőhet az "elbutuló" idős emberek száma, 2050-re 110 milliónál is több Alzheimer-kórban és más demenciákban szenvedő lehet világszerte. A Nemzetközi Alzheimer Társaság két éve globális Alzheimer Chartát indított útjára, felszólítva a kormányokat: kiemelt közegészségügyi és szociális ellátásbeli prioritást biztosítsanak ennek a szörnyű betegségnek és más eredetű demenciáknak.