Light & Loft Galéria

Képtár a ferencvárosi malomban

Mondhatni, kalandvágyók előnyben, mert a komformistábbak először tán visszariadnak a Dunaparti Nemzeti Színházzal szemben meredező, magas gyárépületek orwelli (vagy inkább a Brazilt idéző?) látványától. Pedig éppen közéjük kell begyalogolnia annak, aki a budapesti kultúrszcéna egyik legújabb színhelyére, a Light & Loft Galériába szeretne eljutni. Bátorság: a kapuban egy atipikus szőke biztonsági őr kisasszony meglepő kedvességgel útbaigazítja a bizonytalankodókat.
Akinek imigyen sikerül bévül kerülnie, azt szó szerint is meleg hangulat fogadja: a mézesbarnavöröses téglákból rakott, vakolatlan falak között, a fémszerkezetes galéria (nota bene: galéria a Galériábanimages/.) közepe táján hatalmas cső fut át a tágas téren egy távoli, rejtélyes kazánházból – itt nem kell fűteni a tél közepén sem, kellemes a meleg. És tisztaság, jó levegő, a tágasság utolérhetetlen érzése (ezért jó hajdani gyárba költözni, azaz „loftot” kialakítani), no meg fény. A lámpák profik: az egyik tulajdonos világítástechnikában utazott-utazik, s ez a terem méretű helyiség eredetileg csak ezt a businesst szolgálta – bemutatóteremként. Most viszont e „tisztes megélhetési forma” finanszírozza a galéria-kiállítóterem fenntartását, ami persze, hogy szerelem, és persze, hogy üzlet is lesz egyszer.