Leonardo da Vinci, a boncoló
Kiállítás nyílt Londonban nemrég Leonardo de Vinci 87 anatómiai jegyzetfüzetéből – írja a Népszava Online.
Martin Clayton, II. Erzsébet királynő művészettörténésze, a kiállítás rendezője katalógusában azt írta, hogy ezek a vázlatok évszázadokig rejtve maradtak; amikor a birtokába kerültek, maga is meglepődött. Leonardo ugyanis, hogy minden részletbe beavatott legyen, a test megismerésére embereket és állatokat boncolt.
Clayton szerint Leonardo előfutára volt a modern tudománynak, évszázadokkal előzte meg azt. Már a XVI. század elején egy firenzei kórházban volt alkalma arra, hogy orvos jelenlétében egy egész holttest boncolásán legyen jelen. Később a paviai egyetemen Marcantonio della Torre professzor volt a mestere.
Gazdag vázlatgyűjteményének javát halála utánra Leonardo egyik tanítványára, Melzi festőre hagyományozta, aki azonban fiaival egyetemben, ebek harmincadjára hagyta az értékes leleteket. Egészen a XX. századig hányódtak szerte Európában. A sors iróniája, hogy Adreas Vesalius a németalföldi származású mester, páduai professzor időközben 1543-ban Baselben közzétette Az emberi test fölépítése című munkáját, és ezért később az utókor őt tekintette az anatómia megteremtőjének – olvasható a Népszava Online-on.
