Léket kapott vagy félúton halad?

A piac minden kockázatot beáraz. A pénztárak értékesítésekor ezért bevételkiesést okozhat az a bizonytalanság, amely a társadalom alacsony reform-befogadó képességéből, a közvélemény manipuláltságából és átpolitizáltságából fakad – jelentette ki egyebek között Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára, aki szerint az idei év a nagy előkészítések, a nagy várakozások és a kis változások éve lesz. Kökény Mihály, az Országgyűlés Egészségügyi Bizottságának elnöke megfogalmazása szerint félúton vagyunk. Április végéig kilenc kormányrendeletnek és két törvénynek kell megjelennie. Ez utóbbiak közül az egyik az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásairól szóló javaslat, amelyben a többi között azt tervezik szabályozni, hová kerüljön az Egészségbiztosítási Alapból a táppénz, míg a másik az Országos Kockázatkezelési Alapból finanszírozott ellátások körét határozza majd meg.
A volt miniszter szerint június közepéig-végéig megjelenik a pénztárak kisebbségi részét meghirdető nyílt pályázati kiírás, előtte azonban a gazdasági diplomácia szabályai szerint már részletesen tájékoztatják a befektetői piacot. A menetrend további részeiről szólva elmondta: várhatóan december végére kötik meg a szerződéseket a kisebbségi befektetőkkel, mint azonban később Tukacs István (MSZP) is utalt rá, érvényes és eredményes pályázat híján az állam 100 százalékos tulajdonosként is működteti a pénztárakat.
A mai Országos Egészségbiztosítási Pénztár 2009. január elsején alakul át a Nemzeti Egészségbiztosítási Központnak (NEK) nevezett kormányzati szervvé. A ma hatályos szolgáltatói szerződések 2009. június 30-ig érvényesek, de az egy-egy pénztárhoz tartozó betegek adatait már március végéig átadja a NEK a pénztáraknak. Az egészségügyi intézmények teljesítmény-jelentéseit 2009. szeptember 30-ig a NEK-ba kell küldeni, majd átmeneti időt követően, 2011. január elsejétől már kizárólag az egészségpénztárakhoz kell beérkezniük – közölte Székely Tamás, az OEP főigazgatója.
Kökény Mihály szerint a pénztárak alapító igazgatóit már kiválasztották, március végéig mind a 22 pénztárat bejegyeztetik a cégbíróságon, s napokon belül kinevezik azt a kormánybiztost, aki felügyeli majd a kisebbségi részvények értékesítését. Tukacs István úgy vélte, amely gazdasági társaságot működtetni akarnak, azt működtetik, arra azonban nem tudott válaszolni, vajon lesz-e befektető.
Mikola István (Fidesz) szemben a kormánypártok képviselőivel, úgy látta, hogy a kormány már nem lesz képes megvalósítani az új rendszert, „az ügy ugyanis léket kapott” azzal, hogy a népszavazás eltörölte a vizitdíjat és a kórházi napidíjat. Hasonlóan Orbán Viktor korábbi kijelentéseihez, ő is úgy vélte, hogy a referendummal a társadalom az egészségpénztári törvényről is ítéletet mondott; mint mondta, vészforgatókönyvet kellene alkotni annak megakadályozása érdekében, hogy kontrollálatlan folyamatok induljanak el az egészségügyben. Kökény Mihály maga is érzi a kockázatot, ám mint mondta, másként értékelik a népszavazási eredményt.
A reform jelenlegi szakaszában mindenesetre úgy tűnik, az emberek fejében még nem volt áttörés. Legalábbis ez derült ki a Szinapszis Egészségügykutató és Tanácsadó Kft. hétfőn este összegzett és a konferencián ismertetett kutatásaiból, amely szerint pillanatnyilag sem az emberek, sem az orvosok nem tették még magukévá azt a szellemiséget, amit a piacgazdaság, a több pénztáras rendszer bevezetése megkövetelne. Mint azt dr. Szabó András, a cég vezetője felmérésük konklúziójaként elmondta: a lakosság jelentős százaléka még ma is az egészségügy szocializmusát, ingyenességét várja, s mintegy 40 százalékuk számára az sem zavaró, hogy vannak a rendszerben járulékot nem fizető potyautasok. Az egyéni felelősség érzete nem jelenik meg az egészséggel kapcsolatos kérdésekben, az ágazat átalakításáról pedig zavarosak és hiányosak az információk mind a lakosság, mind az orvosok körében. Nem bíznak a rendszer hatékonyságában, az ellátás színvonalának javulásában, s főként az orvosok abban sem, hogy a változások következtében az állam számára olcsóbbá válik az egészségügy. A helyzetet csak tovább nehezíti, hogy Gulácsi László, a Corvinus Egyetem Egészség-gazdaságtani és Technológiaelemzési Kutatóközpontja docensének véleménye szerint Magyarországon továbbra sincs egészségpolitika, népegészségügy-, minőség- és biztosításpolitika. Nincs definiálva a biztosítási alapcsomag, nem tudjuk milyen az ellátás minősége, a mérésre használandó minőségi indikátorok pedig szakmailag értékelhetetlenek. Mint fogalmazott, ma egyedül az orvosok és az ápolók teszik a dolgukat, miközben az sem tudható, ki és minek alapján készít szakmai anyagokat a döntéshozóknak. Egy-két év gondolkodás, kiterjedt kutatás, rengeteg oktatás és konzultáció, majd ezt követően annak áttekintése, mi vehető át más, működő egészségügyi rendszerekből – a teljes transzparencia jegyében. Ez az, amit tehetünk – javasolta.

Köbli Anikó

Hatályon kívül helyeznék

A Fidesz és a KDNP törvényjavaslatot nyújt be az egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezése érdekében - jelentette be Orbán Viktor pártelnök szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján, Budapesten. A javaslat, amelyet Orbán Viktor mellett Semjén Zsolt, a KDNP elnök-frakcióvezetője és két egészségpolitikus, Mikola István (Fidesz) és Nagy Kálmán (KDNP) jegyez, a február 11-én elfogadott és február 18-án kihirdetett egészségpénztárakról szóló törvényt helyezné hatályon kívül. A Fidesz elnöke szerint ezzel az egészségbiztosítás privatizációját akarják megakadályozni.