Lehet-e vallási meggyőződése a tőkének?

Az amerikai Legfelsőbb Bíróság kedden úgy döntött, hogy napirendjére tűzi az új egészségügyi törvény azon rendelkezését, miszerint a profitorientált cégek munkáltatói által fizetett egészségbiztosításnak ki kell terjednie a női alkalmazottak fogamzásgátlásra is. Az egészségügyi reform e rendelkezése ellen mintegy 40 profitorientált cég tulajdonosai kezdeményeztek jogi eljárást, arra hivatkozva, hogy ez ellentétes a vallási meggyőződésükkel. A panaszosok mellett kiállt az amerikai katolikus egyház vezetése is.

A felek meghallgatása az ügyben március végére, az ítélet pedig június végére várható. Az üggyel kapcsolatban az alsóbb szintű bíróságok egymásnak ellentmondó ítéleteket hoztak.

A Legfelsőbb Bíróság egyesítve fogadott be két ügyet; a testület a Green család által birtokolt, művészeti és kézműves cikkek árusítására szakosodott, 13 ezer alkalmazottat foglalkoztató, oklahomai Hobby Lobby Stores, valamint a Hahn család tulajdonában lévő, faszekrényeket készítő, 950 emberrel dolgozó Conestoga Wood Specialties Corp. esetét fogja vizsgálni. A cégtulajdonos keresztény családok mindkét ügyben kinyilvánították, hogy a fogamzásgátlás ütközik a hitükkel. A Hobby Lobby esetében az illetékes szövetségi körzeti fellebbviteli bíróság a panaszos javára, a Conestoga Wood ügyében pedig a felperes ellen döntött.

A 2010-ben elfogadott egészségügyi törvény rendelkezéseinek túlnyomó többségét az amerikai Legfelsőbb Bíróság tavaly alkotmányosnak minősítette. Az Obama-kormány az egyházakhoz kötődő nonprofit szervezeteket, így a katolikus kórházakat mentesítette a biztosításcsomagok fogamzásgátlásra vonatkozó tételeinek kifizetésétől, ám a profitorientált cégek esetében fenntartotta ezt a kötelező előírást, függetlenül a tulajdonosok vallási kötődésétől.

Az ügy jelentősége túlmutat az erősen vitatott és egyes kulcselemeiben most bevezetésre kerülő egészségügyi törvényen is. A két cég jogi képviselői ugyanis az amerikai alkotmány első kiegészítésére hivatkoznak, amelynek alapján a Legfelsőbb Bíróság 2010-ben, az úgynevezett Citizens United-ügyben a vállalatok "személyiségének" kiterjesztésével úgy határozott, hogy a cégeket a magánszemélyekhez hasonlóan megilleti a politikai véleménynyilvánítás joga. (Ennek a döntésnek az alapján jöttek létre az úgynevezett "super PAC"-ek, vagyis politikai szuper-akcióbizottságok, amelyek a vállalatoktól - és a szakszervezetektől - befolyt, elvileg korlátlan összegekből politikai ügyeket támogathatnak.)  A Legfelsőbb Bíróság most azt vizsgálja, hogy a cégeket a vallási önkifejezés terén is hasonló jogok illetik-e meg.

Az amerikai alaptörvény első kiegészítése szerint a kongresszus nem alkot törvényt vallás alapítása vagy a vallás szabad gyakorlásának eltiltása tárgyában, nem csorbítja a szólás- vagy sajtószabadságot, nem csorbítja a népnek a békés gyülekezéshez való jogát, valamint azt, hogy a kormányhoz forduljon panaszok orvoslása céljából.