Legyen a történelem is természettudomány!
A prognózisgyártásra szólítja fel a szakmát a Nature című, tekintélyes tudományos folyóiratban megjelent esszéjében Peter Turchin, a Connecticuti Egyetem ökológus-matematikus professzora. Szerinte csak úgy sikerülhet egészséges társadalmat létrehozni, ha a történettudomány megújul, és a természettudományokhoz hasonló elemző-előrejelző diszciplínává válik. A történészek - ironizál Turchin - ma is vitáznak arról, hogy a felvetett több mint kétszáz ok közül melyek vezettek a Római Birodalom bukásához; ez olyan, mintha a fizikusok nem tudnák, hogy az égést a 18. században elvetett flogisztonelmélet avagy a több mint másfél évszázada általánosan elfogadott termodinamika írja-e le helyesen.
Nem szakmabeliként kibicel - vágható Turchin fejéhez -, csakhogy ő az utóbbi években több olyan tanulmányt is publikált, amelyekben bemutatta, mire gondol. Két kollégájával Anglia, Franciaország, Oroszország és a Római Birodalom különböző történeti korszakainak demográfiai, társadalmi és politikai adatsorait összevetve úgy találta, hogy az úgynevezett "instabilitási események" - például parasztlázadások, polgárháborúk - sokkal gyakoribbak olyankor, amikor a népességszám csökken, mint amikor növekszik. Az összefüggés - hivatkozik más kutatásokra - az ókori Kínában és Egyiptomban is érvényes volt. Éppen ezért Turchin hisz abban, hogy a történelem az élet tanítómestere, pontosabban az lehetne, ha a politikusok odafigyelnének rá. Szerinte a korábbi brit miniszterelnök, Tony Blair is rossz nebulónak bizonyult, amikor a népesség 50 százalékára akarta növelni a diplomások számát. "Feltehetőleg nem volt tudatában annak, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalok túlkínálata politikai krízist okozott az 1789-1848 közötti Nyugat-Európában, a feudális Japánban, a modern Iránban és a Szovjetunióban."
Forrás: hvg.hu
