Leépítés, alapellátás, hálapénz
Több kérdés és azonnali kérdés merült fel az egészségüggyel összefüggésben a parament szerdai munkanapján.
Jobbik: Komádiban magas a daganatos megbetegedések száma
Kulcsár Gergely (Jobbik) arról beszélt, hogy a Hajdú-Bihar megyei Komádiban évtizedeken keresztül működött egy szemétlerakó, és a településen máig magas a daganatos megbetegedések száma.
Nagy István, a Földművelésügyi Minisztérium államtitkára azt mondta, sem a lerakó működése, sem annak rekultivációja óta nem érkezett megkeresés sem a hatóságokhoz, sem a tárcához. Hangsúlyozta, a mérések nem mutatnak ki veszélyes hulladékokat a területen.
Jobbik: azonnal meg kell szüntetni a hálapénzt
Lukács László György (Jobbik) a hálapénzről mint egészségügyi védelmi pénzről beszélt, amelyet szerinte már rég nem hálából, hanem kiszolgáltatottságból adnak a betegek. Szerinte azonban a hálapénznek már komoly elutasítottsága van, többségében megalázó is, ezért csak a felszámolása lehet a cél. A Jobbik nem a "kikopását" várja, hanem rövid időn belül megszüntetné, jelentette ki.
Rétvári Bence államtitkár az ehhez szükséges eszközök ismertetését várta a Jobbiktól. Kifogásolta, hogy a korábbi egészségügyi béremelést a Jobbik nem szavazta meg, hozzátette ugyanakkor: a 2018-as béremeléssel kapcsolatban még támogatóan léphetnek fel. Szólt az egészségügyi fejlesztésekről is, valamint a kórházi adósságkonszolidációról.
LMP: hány embert építenek le a közszférából?
Schmuck Erzsébet (LMP) azt tette szóvá, hogy Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter nem említett konkrét számot a közszféra létszámleépítésére vonatkozóan, államtitkára számait pedig hibásnak nevezte. Értékelése szerint a kormány tévúton jár, mert a közszférában is munkaerőhiány van, az elbocsátottak pedig nem enyhítik a szakképzett munkaerő hiányát. Mint mondta, a leépítés ront az állami intézmények működésén.
Csepreghy Nándor miniszterelnökségi államtitkár azt felelte: korábbi nyilatkozata arról szólt, hogy a versenyképesség érdekében meg kell vitatni az intézményrendszer és a szabályozók kérdését, továbbá azt, hány fővel működik az állam. Hozzátette, Németországban, Lengyelországban vagy Szlovákiában ez a szám nagyjából fele a hazainak. Megjegyezte, a háttérintézmények 20-30 százalékkal kevesebb létszámmal olvadnak be más intézményekbe január 1-jével, s az állami szolgáltatások egyszerűsítése, digitalizációja miatt is kisebb létszám szükséges.
KDNP: hogy újul meg az alapellátás?
Szászfalvi László (KDNP) az alapellátás idei helyzetéről érdeklődött, üdvözölve, hogy az elmúlt 5 évben 500 milliárd forintot fordítottak fejlesztésekre és béremelésre. Hozzátette: az ágazati bérek 2011-2019 között megduplázódnak. A politikus azt kérdezte, mekkora többletforrás jut idén a területre.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériuma parlamenti államtitkára egyetértett abban, hogy minél több forrást kell összpontosítani az alapellátásba. Kifejtette, idén 14 milliárd forinttal többet fordítanak erre, ebből 10 milliárd a háziorvosi rendszerbe, 2 milliárd a védőnői hálózatba, további 2 milliárd többlet pedig a fogorvosi rendszerbe jut.
