2024. november. 22., péntek - Cecília.

Lapszemle - a JAMA legfrissebb cikkeiből, 2010.06.13.

A kórházi tartózkodás és a rövid távú kimenetel alakulása a szívelégtelenség miatt kórházba került Medicare-betegek között 1993-tól 2006-ig - Összefüggés az ST-elevációs szívizominfarktus miatt végzett reperfúziós terápia időzítése és a klinikai kimenetel között - Összefüggés a vérzés elkerülésére szolgáló stratégiák alkalmazása és a periprocedurális vérzés kockázata között perkután coronaria-intervención áteső betegek körében

A kórházi tartózkodás és a rövid távú kimenetel alakulása a szívelégtelenség miatt kórházba került Medicare-betegek között 1993-tól 2006-ig

2010;303(21):2141–2147

H. Bueno és munkatársai 6 955 461, a Medicare által finanszírozott kórházi felvétel 30 napos követéses adatait dolgozták fel. Az átlagos kórházi tartózkodási idő 1993 és 2006 között 8,81 napról 6,33 napra csökkent. A kórházi halálozás az 1993-as 8,81 napról 2006-ig 4,3%-ra csökkent. A 30 napos halálozás szintén csökkent, 12,8%-ról 10,7%-ra. Az otthonukba bocsátott betegek aránya 74,0%-ról 66,9%-ra csökkent, az ápolási intézménybe elbocsátottak aránya 13,0%-ról 19,9%-ra nőtt. A 30 napon belüli újabb kórházi felvétel aránya 17,2%-ról 20,1%-ra nőtt. A korrekció nélküli elemzéssel összhangban a kockázattal korrigált 30 napos mortalitás 2005-2006-ban az 1993-94-eshez viszonyítva 0,92-szoos a 30 napon belüli újrafelvételi kockázat pedig 1,11-szeres volt.

 

Összefüggés az ST-elevációs szívizominfarktus miatt végzett reperfúziós terápia időzítése és a klinikai kimenetel között

2010;303(21):2148–2155

L. Lambert és munkatársai a STEMI-betegek kezelésének eredményeit elemezték rendszerezett módon Kanada Québec tartományának hat kórházában. Reperfúzióval 1832 beteget kezeltek, közülük fibrinolízisben 392-en, primer perkután coronaria-intervencióban (PPCI) 1440-en részesültek. A fibrinolízissel már elkéstek (>30 perc) az esetek 54%-ában, a PPCI-vel már elkéstek (>90 perc) az esetek 68%-ában. Egy éven belül halál, illetve infarktus vagy szívelégtelenség miatti újabb kórházi felvétel fibrinolízis esetén 13,5%-ban, PPCI esetén 13,6%-ban fordult elő. A két kezelési csoportot együttesen értékelve az ajánlásokban szereplő időhatáron túl kezelt betegek korrigált 30 napos halálozási kockázatára szignifikánsan nagyobb értéket kaptak, mint az időhatáron belül kezelt betegekére (6,6% vs. 3,3%). Az egy éven belüli halált, pangásos szívelégtelenség miatti újabb kórházi felvételt és akut szívizominfarktust magába foglaló kombinált végpontban is szignifikáns volt a különbség az időhatárokon belül kezelt betegek javára (15,0% vs. 9,2%).

 

Összefüggés a vérzés elkerülésére szolgáló stratégiák alkalmazása és a periprocedurális vérzés kockázata között perkután coronaria-intervención áteső betegek körében

2010;303(21):2156–2164

S. P. Marso és munkatársai az USA országos kardiovaszkuláris adatnyilvántartásában 1 522 935 PCI-n átesett beteg között 30 654 olyat találtak, akinél vérzés következett be a beavatkozás után. Manuális kompressziót, vaszkuláris vérzésgátló eszközt, bivalirudint vagy vaszkuláris vérzésgátló eszközt és bivalirudint az esetek 35, 24, 23, illetve 18%-ában alkalmaztak. Vérzéses esemény gyakrabban fordult elő manuális kompresszió után, mint a másik három módszer alkalmazásakor (2,8% vs. 2,1%, 1,6%, ill. 0,9%). A vérzés gyakorisága különböző volt az NCDR vérzéskockázati modellel meghatározott periprocedurális vérzési kockázat szerint: A nagy kockázatú csoportban a vérzéses események gyakorisága átlagosan 4,69% volt; a legtöbb vérzés (6,1%) manuális kompresszió alkalmazásakor, a legkevesebb (2,3%) vaszkuláris vérzésgátló eszköz és bivalirudin együttes alkalmazásakor következett be. Ennek ellenére ezt a kombinált kezelési stratégiát éppen a nagy kockázatú csoportban alkalmazták a legritkábban.

(forrás: MedicalOnline)
Olvasói vélemény: 0,0 / 10
Értékelés:
A cikk értékeléséhez, kérjük először jelentkezzen be!
hirdetés