Laktózmentes tejfehérje alapú csecsemőtápszer: hatása a növekedésre és a gasztrointesztinális toleranciára
Kora csecsemőkorban gyakori a gasztrointesztinális intolerancia a tehéntej alapú tápszerekre. Ennek oka a laktóz, a tejfehérje vagy mindkettő lehet.
Az intolerancia tünetei: az étel elutasítása, a széklet rendellenes konzisztenciája, színe, az etetéssel kapcsolatos bukás és hányás, felfúvódás vagy nyűgös viselkedés.
Gyakran az intolerancia miatt váltanak tápszert; az Egyesült Államokban a gyermekek harmada tér át más tápszerre 4 hónapos kora előtt. Az USA-ban népszerűek lettek a laktózmentes, tejalapú tápszerek, sokan inkább ezeket választják, mint a szójafehérjét tartalmazókat. Ennek ellenére kevés adat van arról, hogy hogyan hatnak a növekedésre, mennyire biztonságosak és milyen mértékben tolerálhatók. John B. Lasekan és munkatársai ezekre a kérdésekre kerestek választ a Clinical Pediatrics-ban publikált vizsgálatukban.
A 16 hétig tartó kontollált, randomizált, vak vizsgálatba 128 7–9 napos, egészséges, időre született, normális súlyú újszülöttet vontak be. A kontroll tápszer standard, tejfehérje alapú, laktózt tartartalmazó formula volt (LAC), a vizsgált tápszer ettől csak annyiban különbözött, hogy hiányzott belőle a laktóz (NoLAC) – mindkettő kereskedelmi forgalomban volt. Tápanyag- és vitamintartalmuk megfelelt az érvényben levő ajánlásoknak.
A csecsemőket véletlenszerűen – de a nemi arányokra ügyelve – osztották két csoportra: az egyiket LAC, a másikat NoLAC tápszerrel táplálták. A szülők részletesen feljegyezték az evés gyakoriságát és mennyiségét, a széklet konzisztenciáját és színét, valamint a bukás és hányás gyakoriságát. Az orvosok a vizsgálatba való belépéskor és a születés után 14, 28, 56, 84 és 112 nappal vizsgálták meg a gyermekek súlyát, hosszát és fejkörfogatát, valamint az 56. és 112. napon vérmintából meghatározták a szérumkalcium, a foszfor, az alkalikus foszfatáz, az albumin és az urea nitrogén (BUN) koncentrációját.
A kutatók fő hipotézise az volt, hogy a NoLAC csoportban a gyermekek növekedése lassúbb lesz, mint a LAC csoportban, azonban a statisztikai elemzés ezt nem igazolta: a két csoport növekedési paraméterei nem különböztek. Nemekre bontva a csoportokat azonban azt találták, hogy a NoLAC csoportban a lányok átlagos napi súlygyarapodása nagyobb volt, mint a LAC csoportban. A NoLAC csoportban konzisztensen ritkábban fordult elő bukás és hányás, és gyakoribb volt a lágy széklet, mint a LAC csoportban, A biokémiai értékek mindkét csoportban a normális tartományba estek, noha egyes vizsgálatok szerint a laktóz fokozza a kalcium felszívódását és szükséges a normális kalciumszint eléréséhez. Megjegyzendő, hogy a LAC csoportban a gyermekek 21 százaléka hagyta abba intolerancia miatt a tápszer fogyasztását, míg a NoLAC csoportban csak 11 százalék volt ez az arány. A szülők elégedettsége különbözött a két csoportban: a 28. napon a NoLAC csoport szülői közül többen folytatták szívesen a tápszer alkalmazását, mint a LAC csoportban.
Az eredmények azt mutatják, hogy a laktózmentes tápszer nem befolyásolja a normális növekedést és biztonságos. Ez azért jelentős, mert egyes vizsgálatokban a növekedés lassúbb voltáról számoltak be laktóz intolerancia esetén.
Forrás: John B. Lasekan et al. Lactose-Free Milk Protein-Based Infant Formula: Impact on Growth and Gastrointestinal Tolerance in Infants. Clinical Pediatrics 2011, 50: 330–337.
