Kutatják az ivóvíz minőségét veszélyeztető hatásokat

A Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) Nemzeti Kiválóság Programja támogatásával induló projekt a vízbázist és az ivóvízbiztonságot veszélyeztető hatásokat tárja fel a vízkivételtől a fogyasztóig, vagyis a dunai vízbázistól egészen a csapig – ismertették a programot lebonyolító konzorcium tagjai: az MTA Ökológiai Kutatóközpont, a Fővárosi Vízművek, a Nemzeti Népegészségügyi Központ, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem és a Miskolci Egyetem vezetői az MTA-n. A projekt fókuszában a Budapest ivóvízellátását is biztosító parti szűrésű rendszer áll. A program megvalósításának teljes költsége több mint egymilliárd forint, a támogatás összege ebből mintegy 995 millió forint.

Lovász László, az MTA elnöke az eseményen felidézte: a program gondolata általánosabb keretek között már évekkel ezelőtt megszületett, amikor felismerték, hogy a víz milyen meghatározó szerepet játszik azokban a problémákban, amelyek a klímváltozással, a környezetterheléssel, és ezzel párhuzamosan az életünk minőségével függnek össze. Ezek hatására indult el a Nemzeti Víztudományi Kutatási Program. A mostani A "Tiszta ivóvíz: a biztonságos ellátás multidiszciplináris értékelése a forrástól a fogyasztókig" projekt a víztudomány szerteágazó területének egy szeletét tárja fel. Hozzátette: a projekt munkáját nemzetközi tanácsadó testület segíti.

A különböző szakterületek összefogásával létrejött konzorcium tagjai a kutatás során olyan komplex képet szeretnének nyújtani a Dunától egészen a fogyasztókig tartó íven keresztül, amelynek segítségével biztosítani lehet változó környezeti körülmények között is a tiszta ivóvizet – hangsúlyozta Báldi András, az MTA Ökológiai Kutatóközpont főigazgatója.

A projektben az ivóvíz emberi egészségre gyakorolt hatását vizsgálják majd a Nemzeti Népegészségügyi Központ szakértői – ismertette Hofer Ádám igazgatóhelyettes. Mint mondta, a dunai vízbázistól egészen a csapig tartó úton különböző hatások érik a vizet. Azt szeretnék megjeleníteni, hogy a vízben lévő kémia és a mikrobiális szennyezők milyen hatást gyakorolnak az egészségünkre. A központ elsősorban a szerves mikroszennyezők vizsgálatával, a vízben lévő kórokozók mérésével tud bekapcsolódni a programba komoly laboratóriumi hátterének köszönhetően – tette hozzá.

A tájékoztató szerint a most induló projekt részeként rendszeres mintavétel történik 12 hónapon keresztül a Duna vizéből és üledékéből, a folyószakaszra telepített parti szűrésű kutak vizéből, azok kezeletlen, majd az elosztóhálózatba jutó, technológiailag kezelt vizéből, továbbá a gerincvezetékből és a fogyasztói hálózatból. Az elvégzendő vizsgálatok az ivóvíz minőségét veszélyeztető tényezők feltárását célozzák. Az alapvető fizikai, kémiai és mikrobiológiai méréseken túl sor kerül többek között a vízminőséget meghatározó baktériumközösségek és antibiotikum-rezisztens szervezetek meghatározására, valamint a szerves mikroszennyezők, például gyógyszermaradványok és bomlástermékeik kimutatására.

Az adatok kiértékelésével, a szükséges modellek lefuttatásával és a kockázatelemzések elvégzésével meghatározzák a rendszerben fellelhető kockázati pontokat és a beavatkozási lehetőségeket, amelyről mind a döntéshozók, mind a lakosság megfelelő tájékoztatást kap. A programról további információ a www.mta.hu/viz oldalon érhető el.